whos_among_us

2015. október 12., hétfő

"Milyen befektetést válasszak?" - 2. rész: Kockázatok

A témával foglalkozó első posztomban volt szó az alacsony kamatkörnyezetről, a budapesti lakás vásárlásokról és azok várható profitabilitásáról és az ingatlanokkal, mint vagyon portfolió elemekkel kapcsolatos problémákról.

Ebben és a következő a posztokban néhány alternatívát szeretnék vázolni azok számára, akik nem vagy nem kizárólag ingatlanokba szeretnék átpumpálni készpénz jellegű megtakarításaikat az alacsonyra ereszkedett banki kamatok okán.

A poszt első felében egy olyan, gyakran a profik által is nehezen megfogható és inkább a gyakorlatból, mint a tankönyvekből ismert de mégis nehezen megfogható dologról szeretnék írni, mint a befektetések kockázata. Szögezzük le! Minden befektetésnek van kockázata! A bankbetétnek, az állampapíroknak, az ingatlanoknak, a vállalati kötvényeknek, a részvényeknek és a még igen számos, a bankoknál és befektetési szolgáltatoknál elérhető terméknek is megvan a maga kockázata! Azaz annak a veszélye, hogy a befektetésünket vagy annak hozamait részben vagy egészben elveszíthetjük. Vannak kisebb és nagyobb kockázatú termékek. A kockázat ráadásul időben is változhat: egy vásárláskor kockázatmentes befektetés később akár szuper kockázatossá is válhat és fordítva. A befektetők világszerte erre két módon válaszolnak:
  1. a vagyonukat igyekeznek - értelmes mértékig - több féle termékbe és vagyonelembe fektetni, hogy egy-egy termékkel kapcsolatban előkerülő problémás helyzetet a teljes vagyon minél kisebb részére lokalizálhassák; illetőleg az előálló veszteségeket a lehető legjobban csökkenteni tudják.
  2. csak olyan termékekbe fektetnek amelyeket ismernek, a hozzájuk kapcsolódó kockázatokkal egészében tisztában vannak, valamint amelyek a kockázatviselési képességeiknek és hajlandóságuknak megfelelnek.
Előfordulhat, hogy egy bankbetét kockázatosabb egy részvénynél: kérdezzük csak meg a görögöket, hogy miért vették ki gigantikus mértékben tavasszal pénzüket a bankokból és ítélje meg ki-ki vajon nagyobb volt-e ebben az időszakban egy stabil amerikai vagy német nagyvállalat részvényébe történő befektetés a görög bankok betétjeinél? Hasonló kérdést fel lehetne tenni az elmúlt időszakban csődbement számos hazai bank és takarékszövetkezet betéteseinek is! Mit gondol, mit mondanának?

Ugyanakkor a kockázatok szintjét és mértékét néha nem is olyan egyszerű megmondani. A világ nagy bankjainál, alapjainál, pénzügyi intézményeinél nem is véletlenül elemzik nagy stábok a gazdaságot és az egyes befektetési termékeket, kutatva a kockázatokat és azok mértékének változását.
Ezért egy konkrét portfolió összeállításában mindig érdemes profi tanácsát kikérni! Szakértő segítségével jól megtalálható egy értelmes hozam-kockázat arány és a portfolió elemeit is lehet sok tekintetben a befektető igényei szerint alakítani. Normális esetben a nagyobb kockázatú termékekhez nagyobb hozam is társul/társulhat. A befektető hozam elvárása és kockázatviselési hajlandósága/képessége gyakran eleve meghatározza milyen termékek jöhetnek szóba.

A világ átalakulóban van, de az emberek nehezen változnak.
Hazánkban, de a világ más részein is, az átlag befektető nem szereti a magas kockázatú termékeket. Idehaza sok ügyfélnek kiemelten fontos a kiszámíthatóság. Gyakran hallom, hogy "nem baj ha alacsony a kamat, de legalább tudom, hogy a lekötés után mennyit kapok pontosan "kézhez" és mikor".
Ugyanakkor a minden szempontból rendkívül felgyorsult világunkban a kockázatok mind nagyobb vállalása szinte kódolva van. Elmenekülni is nehéz lenne előle. Szinte mindenki, mindennap egyre többet vállal belőle. Gondoljunk csak arra, hogy 25 évvel ezelőtt mennyire volt biztos egy munkahely és mennyire biztos az ma? De gondolhatunk a nagyvárosi közlekedésre vagy a jogszabályok összetettségére, az elérhető és gyorsan változó termékek és szolgáltatások sokszínűségéből fakadó megnövekedett kockázatokra is és még sok egyébre.

Meg kell emésztenünk, hogy egyre kevésbé lehet megmondani a jövőben, hogy tőkénk egy vagy két év múlva mennyit is fog érni. Egyre fontosabb lesz befektetéseink folyamatos nyomonkövetése.
Szeretjük vagy sem, változnak azok a pénzügyi termékek is amelyekbe ma egy átlag embernek érdemes gondolkodni a megszokott betét - állampapír - ingatlan szentháromságán túl!

Tekintsük át melyek ezek!
Használatuk jelentősen növekedett, de még mindig sokak számára nem ismert termék a pénzpiaci alap vagy más néven likviditási alap, amiről részletesen a belinkelt korábbi posztomban írtam. Érdemes tudni, hogy a pénzpiaci alapok nem csak forintban, hanem EUR-ban és USD-ban is rendelkezésre állnak az ügyfelek részére a nagy bankoknál, brókercégeknél. Az egyéb módon be nem fektetett pénzünket ne felejtsük el ezekben tartani és lehetőleg ne hagyjuk szabadon számlánkon befektetésre váró készpénzt. 

Tőzsdén kívüli termékek körét számos alapkezelő alapjának jegyei is bővítik. Ezek olyan sok félék, hogy a Blogger itt most nem tér rájuk ki külön. Egy portfolióba történő beválasztásukhoz érdemes szakértő tanácsát kikérni. A Blogger később külön posztban foglalkozik ezek áttekintésével és az elért hozam adózásával.

Részvények és tőzsdén kereskedett alapok szintén olyan termékek, melyekkel érdemes barátkoznia az átlag befektetőknek, megtakarítóknak is. 
Sajnos a tőzsdéről, részvényekről sokunknak az utóbbi hónapok vagy a korábbi évek számos botránya (hazai és külföldi példák egyaránt vannak), befektetési bűnügye jut eszébe. Szeretném hangsúlyozni, hogy vannak villamos balesetek, de attól a villamos még jó és hasznos tömegközlekedési eszköz!
Hasonlóan a befektetési területen elkövetett bűnügyekből sem érdemes azt a következtetést levonni, hogy a termékek vagy a rendszer rossz és eleve "becsapják" az oda tévedő befektetőt vagy hogy eleve a rendszerbe kódolt a bukás. Ugyanakkor érdemes előre és gondosan kiválasztani a megvásárlásra szánt részvényeket és azok mennyiségét, felmérni a kockázatokat, "belőni" azt az árat amin vásárolni szeretnénk és az is ahol már el szeretnénk adni a papírt (még akkor is ha egy-egy papírból hosszútávú felhalmozásra vásárolunk) és ezek függvényében dönteni egy-egy konkrét vételről. 
A részvény befektetéseket soha sem önmagukban kell tekinteni, hanem egy portfolió részeként.
Nyereségesség szempontjából pedig érdemes a portfolió egészét tekinteni. Egy normális portfolióban általában vannak veszteséges eszközök is. Azonban ha a portfolió egészét tekintve megvan az elvárt nettó hozamszint, elégedettek lehetünk. 
A gazdaság hullámzásai következtében és előre nem várt események miatt is gyakori, hogy egy-egy portfolió növekedése nem az előre elképzelt módon alakul. Az egyik papír, amitől nagy növekedést vártunk visszaesik vagy egyszerűen csak lassabb ütemre vált, ugyanakkor lehet egy másik papír, mely rég gyengélkedett erőre kap és "betolja" a portfolió egészét a várt növekedési szintre.

Egy speciális fajtája a tőzsdei termékekből felépített portfoliónak az amely osztalékot fizet és amely rendszeres készpénzt termel tulajdonosának, hasonlóan egy bérbeadott ingatlanhoz.
Egy másik gyakori stratégia a növekedési portfolió. Az ilyen befektetők gyakran fektetnek kicsi vagy pillanatnyilag a piac által alulértékelt cégek papírjaiba, illetve kurrens, jövőbemutató technológiákban "utazó"vagy nagy K+F büdzsével dolgozó vállalatok papírjaiba azt remélve, hogy a következő években a papír árfolyama emelkedni tud majd ahogy a termékük "befut". Az ilyen cégek többsége osztalékot nem fizet, mivel minden pénzüket marketingre, termékfejlesztésbe vagy a kereskedelmi hálózataik bővítésébe ölnek, hogy a vállalkozás nőni tudjon.
Egy harmadik stratégia a vedd és tartsd, amikor már megállapodott, a piacon régóta jelenlévő, sok milliárd dollár vagy euró tőkével rendelkező, gyakran valamilyen monopólium vagy egyedi licensz, márka vagy világméretű terjesztési hálózat birtokában lévő vállalatokba fektetünk hosszú éveken át rendszeresen. Ezen cégek papírjainak árfolyama részvénypiaci lendület esetén akár igen szépen mehetnek felefelé (persze jellemzően már nem annyira gyorsan, mint egy most alakult kis technológiai cégé, ahol a papír értékének duplázódása akár pár havonta bekövetkezhet ha jó a termék és hisz benne a piac (lásd Tesla 2011-12-ben, Google 2005-2006-ban, stb)), miközben jellemzően osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak. Egy részvénypiaci bessz esetén viszont általában nem esik nagyon vissza az ilyen papírok értéke, ugyanis a legtöbb befektető ezekben a papírokban "felhalmozási stratégiát" követ. A papírok többségét nem 1-2 hónapra vagy 1-2 évre veszik, hanem akár 10-15-20 évre. Ilyen időtávon pedig jó termékekkel, megfelelő stratégiával és tőkével, terjesztési hálózattal a vállalat értéke akár jelentősen nőhet. Ezt a startégiát gyakran Warren Buffett nagybefektető nevéhez kötik, mivel ő a legismertebb képviselője, aki gigantikus vagyonra tett szert vele.

A tőzsdei termékek egy nagyon népszerű és sok portfolióban jól alkalmazható fajtája a tőzsdén kereskedett alapok (angol nevének kezdőbetűiből képzett mozaikszóval is emlegetik őket: ETF-ek). Ezeknek megint csak olyan sok fajtájuk van, hogy külön posztban érdemes foglalkozni velük. A Blogger a jövőben igyekszik időt szánni majd ezekre is.

A következő, e témában írt posztomban bemutatok tüzetesebben egy konkrét részvény portfoliót.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.