Betét, takarékbetétkönyv és tőkegarantált pénzpiaci befektetési jegy

Valahol olvastam, hogy hazánkban a megtakarítások több mint 90%-a még mai is betétekben "csücsül".

Ez sajnos jól mutatja, hogy az átlag állampolgárnak egyrészt mekkora ismeretei vannak a pénzügyi termékek területén, másrészt, hogy a bankok mennyire "ösztönzik" a betéteken kívüli lehetőségeket.

Bár kétségtelenül ez az egyik legkisebb kockázattal bíró pénzügyi befektetés, ma már számos egyéb lehetőségből választhatunk ha kockázatmentes befektetésben szeretnénk tudni megtakarításunkat.

A betétek legtöbbje fix futamidejű (pl. 3 havi, 6 havi, stb.) lekötés mellett kínál kisebb-nagyobb hozamot.

A bankok többnyire évesített kamatokat rendelnek ajánlataikhoz.

Figyelem! A minden tévhit ellenére, a banki betéteknek is van kockázata!

Egy jó találmány az alacsony kockázatú pénzügyi termékek körében a Takarékszövetkezetek által kínált takarékbetétkönyv is:

- nincs számlavezetési díj
- kamatos kamat számítás futamidőn túl

- már 1000Ft-tal megnyitható

- több fajta futamidő létezik, de van futamidő nélküli betétkönyv is

- lehet névreszóló vagy fenntartásos

- a betétes külön rendelkezhet a kedvezményezett(ek)ről: a fenntartásos betét tulajdonosa úgy is rendelkezhet, hogy elhalálozása esetén a betétösszeget az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell kifizetni. Az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a tulajdonos hagyatékához: a kedvezményezett(ek) a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül is rendelkezhetnek.)

- Országos Betétbiztosítási Alap 50e €-ig garanciát vállal!

Hasonlóan nagy biztonságot kínáló termékek a pénzpiaci alapok befektetési jegyei. Ezek a betétesek pénzét hosszabb, rövidebb futamidejű betétekben tartják. Jellemző rájuk, hogy az ún. T napon (azaz a vétel vagy az eladás napján - sőt lényegében "azonnal") a bank a befektetési jegyet az értékpapír számlára, vagy (eladáskor) a pénzt a készpénz számlára teszi. A jegyeknek napi árfolyamuk van. Ez a termék kb olyan, mint egy betét, amit bármelyik napon kivehetsz az eltelt időre számolt kamattal együtt. Persze az ilyen nagyon likvid "betétnek" "ára van": a hozama kisebb, mint egy lekötött betété, de mégis jobb, mint ha szabadon lenne pénzed a számládon. Ezért ezt a befektetést egy-egy napra vagy pár hétre is érdemes lehet igénybevenni. A portfólióban pl ilyenben praktikus tartani azt a pénzt, amire bármikor szükséged lehet és szeretnéd, ha akármikor nagyon rövid időn belül rendelkezésre állna!

Az ilyen alapok általában tőkegarantáltak, azaz a bank garantálja, hogy a betett pénzt (tőke) visszakapod, ugyanez viszont a kamatokra (hozam) nem vonatkozik!

A szinte kockázatmentes műfaj további tagjai a kincstárjegy, az államkötvény, a takaréklevél, a takarékszelvény a kamatjegy. 

Valamivel kockázatosabbak, de még mindig az alacsony kockázatú termékekhez sorolhatók a nagy vállalatok által kibocsátott kötvények, hitel levelek. Ezekről később még tervezek írni.

Portfólió

Néhány tudnivalót a blog első pár bejegyzésében közzéteszek. Szerencsésebb olvasóm ezek mindegyikét ismeri már és akár át is ugorhatja őket. :)

Valószínűleg sokan törik a fejüket: ha van pénzük, mibe fektessék azt? Hogyan fialtassák?

Sokfajta "iskola" létezik. Azonban általános és kipróbált jótanács, hogy a megtakarítást (vagyont) senki ne egy típusú befektetésben tartsa! A megtakarításból építsünk portfóliót!

A portfólió építés előtti egyik feladatunk eldönteni, milyen a kockázat vállalási hajlandóságunk. A magasabb kockázatvállalási hajlandóság azt jelenti, hogy a portfólióba bekerülhetnek (vagy nagyobb arányban bekerülhetnek) olyan pénzügyi termékek, melyek ugyan nagyobb hozammal kecsegtetnek, de a kiszámíthatóságuk is - adott esetben - lényegesen kisebb, mint alacsony kockázatú társaiké. (Magyarán nagyobb az esélye, hogy a betett pénzünk egy részét el is veszthetjük! Vagy előfordulhat, hogy bár nem bukunk, de nem keresünk még annyit sem vele, mint a kevésbé kockázatossal.) No persze azért mára számos "technika" honosodott meg, ami segíti a kockázatos termékek befektetőit a nagyobb hozam irányába illetve, amelyek az esetleges veszteségeket segítenek mérsékelni.

Fontos eldöntenünk azt is, hogy megtakarításunk mekkora részét kívánjuk likvid módon tartani: azaz olyan termékekben, amelyek könnyen és kiszámítható módon készpénzé tehetők.

A megtakarítások egy részét lehet akár pénzügyi termék körön kívül tartani. (pl. ingatlan tulajdon, bérleti vagy más jog, műtárgyak, régiségek, gyűjtemények, arany tárgyak, stb.)

Tehát dönteni kell: mekkora rész legyen a pénzügyi és mekkora a nem pénzügyi vagyon aránya. A pénzügyi vagyon esetén mekkora rész legyen likvid, mekkora kevésbé likvid, de hozam és tőke szempontjából kis kockázatú (és kisebb hozamú) és mekkora részt tegyünk kockázatosabb elemekbe.

 

Gyakran felmerülő probléma még, amikor egy befektető a saját vagy családja életének szükséges "kellékeit" is beleteszi a portfóliójába. (pl lakás, autó, családi arany, stb.) Bár talán csak "hit vita", szerintem - bár a vagyonunkhoz hozzátartoznak - azért itt nem feltétlenül a tőke értékének megőrzése és gyarapítása a cél. (pl. házat, lakást ott veszünk, ahol szeretünk élni, ahol jó a közlekedés, stb.; a szüleink, nagyszüleinktől örökölt ékszer pedig a kötődést fejezik ki sokunknak, ami szintén "nem eladó!") - persze ha ezek mellett (de szerintem nem ezek helyett) a lakásunk olyan helyen van, ahol az értéke - jobb esetben - nő, az persze nem baj! :) Sőt!

Ezek alapján - akár egy profi befektetési tanácsadó segítségével, de akár saját magunk - összeállíthatjuk a megtakarítási portfóliónk vázát, az egyes eszköz fajták egymáshoz képest vett hozzávetőleges arányát. Persze azért nem árt, ha ehhez még tisztában vagyunk a konkrét befektetési lehetőségek fajtáiról, kockázatairól. (lásd következő bejegyzéseket).

Blog

Jártomban keltemben gyakran találkozom azzal a gazdasági, társadalmi problémával, ahogy az emberek általában foglalkoznak saját pénzügyeikkel. Az ország problémáinak egy jelentős része innen eredeztethető - meglátásom szerint.

A megtakarítások gondolatának hiánya, a csak jelenben élés, jövővel nem törődés, az alapvető gazdasági összefüggések ismeretének hiánya (sőt sokszor a "józan paraszti ész" sutba dobása) mára oda vezetett, hogy az emberek jó része egy felől nem tud sem megtakarítást képezni, másfelől aki pedig képez, az vagy alacsony hatékonysággal, vagy a kockázatok valódi ismerete és megértése nélkül, azokat alábecsülve fekteti be a pénzét és szenved sokszor jelentős kárt. Ettől kiábrándul és elmegy a kedve tőle, hogy bank betéten kívül bármely más pénzügyi instrumentummal megismerkedjen. Pedig a fejlett világban a betéti kamatok egyre alacsonyabbak. Az emberek a pénzük értékének megörzését, netán likvid tőkéjük gyarapítását egyre kevésbé a bankbetétektől várhatják!

A blogban saját és mások okulására igyekszem összeszedni befektetési tippjeimet és értékelni őket (bejöttek vagy sem). Bízom benne, hogy bejegyzéseim másoknak is megtakarításra, megtakarítások befektetésére ösztönöznek majd.

Szeretném azonban minden olvasóm figyelmét felhívni rá, hogy minden pénzügyi befektetésnek VAN kockázata, amit kinek-kinek magának kell mérlegelnie! Soha ne válasszunk olyan befektetést, aminek a működését - legalább fő vonalakban - nem értjük, valamint ahol nem ismerjük a kapcsolódó költségeket és kockázatokat! Egyes befektetési típusoknál van még pár aranyszabály, amikről későbbi bejegyzésekben még írni fogok.