Mi volt,? Mi van?

Nehéz időket élünk a piacon.
Egyfelől nem akar csitulni az arab országokon végig vonuló konfliktus, melynek kockázatait a piac már az egyiptomi események után keményen beárazta! Másfelől régi és új konfliktusok, problémák kezdenek szárbaszökkenni!
Líbiában a Kadhafihoz hű hadsereg sorra foglalja vissza a felkelők által elfoglalt településeket véres megtorlások közepedte, amit a Nyugat tátott szájjal végignéz, napok óta csak fecseg egy légtérzárról, amit azonban maga sem akar igazán, hisz az arab világ többi szövetséges diktátora mit is gondolna erről ... az egész pedig az olaj kitermelést és szállítást veszélyeztetné. Per pillanat úgy áll a dolog, hogy a diktátorok, akikkel lehet paktumokat kötni és akikkel kialakult egyfajta status quo, sokkal inkább megfelelő a Nyugatnak, mit ismeretlen és kiszámíthatatlan új szereplők sokasága. Tudja ezt Kadhafi és a többiek is. Irak példája jól megmutatta, hogy a diktátorok után csak a tartósan ott állomásoztatott nyugati csapatok tudják a kitermeléshez és szállításhoz elengedhetetlen "nyugalmat" garantálni. Ez pedig sokba kerül az otthoni adófizetőknek.
Így aztán nem meglepő (illetve dehogyis nem - elborzadtam rajta), ha Jemenben a biztonsági erők éles lőszerrel lövik a tüntető jemeni polgárokat és nem bánják azt sem, ha botokkal és késekkel felszerelkezett - vélhetőleg bérelt - ellentüntetők támadnak a rendszer ellen tüntetőkre.
Keserű pirula a térség másik mai híre: Ciszjordániában egy zsidó telepes családot szó szerint lemészároltak álmukban késsel az elmúlt éjjel, az izraeli hadsereg hajtóvadászatot hírdetett. Nincsek illúzióim, hogy az arab - izraeli megbékélésre milyen hatásssal lehet egy ilyen esemény és hogy az izraeli keményvonalasok hogy profitálhatnak ebből.
Az EU vezetőinek brüsszeli tanácskozásán világossan kiderült, hogy egyfelől Görögország de facto csődben van, Portugália pedig nagyon közel van hozzá, másfelől úgy tűnik Németország mégsem tud kihátrálni a csőd további finanszírozása mögül. Ezt a békát kellett a német polgároknak lenyelniük a múlt héten. Ennek várhatóan meg lesz majd a belpolitikai "B-oldala" odahaza.
Európai idő szerint péntek kora reggel soha nem látott 8,9-9,0-es erősségű földrengés rázta meg Japánt (Honsu észak keleti részét). A rengések és az utána következő 3-4m magas cunami által okozott károk felbecsülése még zajlik, de már most 100 milliárd dollár körülire becsülik a természeti katasztrófa által okozott közvetlen és közvetett károkat. A tudósítások képei sokkolóak.
Rendkívül komoly probléma, hogy a rengés epicentrumához nagyon közel eső egyik atomerőműben komoly rendellenességek álltak elő, rádióaktív szivárgás észlelhető. Hogy a baj mekkora is, azt egyfelől nem biztos, hogy ismerik, másfelől nem biztos, hogy elmondják. Ráadásul a szigeten komoly utórengésektől is tartanak a lakosok.
Ilyen körülmények között nyitott ma ki a tokiói tőzsde. Az eredmény: 6%-nál nagyobb esés. Egyes papírok ára pedig 9%-nál jobban esett (pl a SONY-é is, mivel 6 üzemét kénytelen volt teljesen leállítani a katasztrófa nyomán). A biztosító társaságok részvényei erős lejtmenetben vannak.