Hogyan kezdjünk pénzügyi befektetésekbe? [2]

Ha tisztáztuk magunkban a befektetendő pénz mennyiségét, az időtávot, a vállalható kockázatot és esetleges veszteséget, a kívánt (pl. éves) nyereséget és van már értékpapír számlánk is, gondoljuk át milyen termékek jöhetnek szóba. Végül ezek közül kell választanunk a rendelkezésünkre álló vagy beszerezhető információk és a saját meggyőződésünk alapján.

A fenti folyamathoz tanácsokat, ötleteket, gondolatokat mindenképp érdemes elfogadnunk másoktól is, de a végső döntést mindíg magunknak kell meghozni, amit a befektetői világ mindíg tiszteletben tart. A legjobb nevű piaci elemzők is rendszeresen egymásnak homlok egyenest ellenkező véleményen vannak a piaci trendeket illetően. A személyes hit, vélemény, meggyőződés vagy megérzés az, ami dönthet, melyik vélemény mellett sorakozunk fel. A kép tiszta: általában azt tekintik gurunak, akit szakértelme mellett hosszabb távon igazolhatóan jól teljesít a piacon!

Afentiek figyelembevétele mellett a befektetési stratégia kiválasztására hívnám még fel a figyelmet ehelyen. 

A fentiek figyelembevételével (és akár tanácsadó segítségét is igénybevéve) kell kialakítani mit és hogyan és mivel szeretnénk csinálni. Néhány tipikus befektetői helyzetet szedtem össze példaként:

1.) Megkaptam a fizetésem. (Hurrá!) Ki kell fizetnem a rezsimet, vennem kell magamnak és a családnak is ezt-azt. Viszont a különböző kötlségek fizetési időpontja eltérőek: van amit a hónap elején, másokat a hónap közepén vagy végén kell fizetnem. Ha ügyes vagyok, marad is valami a fizetésemből. Mit kezdjek ezzel a helyzettel? - Ilyenkor jöhet szóba valamilyen likvid befektetés, ami jobban fial, mint ha csak "üresjáratban" a számlánkon lenne a pénz. Ezek tipikusan a minden banknál létező pénzpiaci alapok (bár mennyi pénzt 1-1 napra vagy akár 1 hétre betehetsz ilyenbe. Ezek az alapok a pénzedet bankbetétben és/vagy rövid lejáratú állampapírban tartják. Az ilyen alapok bármikor értéknapon visszaválthatóak és a pénz lényegében azonnal a számlára kerül. Sok bank tőkegaranciát is vállal a pénzre. A bankok egy jó része tapasztalatom szerint ezért külön díjat sem számol fel. (Itt külön megjegyzem, hogy a befektetések költségeiről, kondícióiról mindig az adott bank, pénzintézet ad felvilágosítást.) Amikor egy költség felmerül, akkor a minden banknál meglévő internetes banki felületen visszarakhatunk a számlánkra annyi pénzt, amennyire szükségünk van. A többi pedig kamatozzon tovább.

Ha valakinek vannak maradék pénzei hóvégén, az elgondolkozhat rajta, hogy hagyja likvid befektetésben vagy ha hosszabb időre nem lesz rá szüksége, keres egy más fajta befektetést.

2.) Minden hónapban meg tudok takarítani egy kis pénzt, hol ennyit hol annyit. Ezeket szeretném félretenni bármikor, de sajnos rendszeresen felmerülő váratlan vagy várt de nem rendszeres kiadásokra (pl. gyerek iskolakezdése, karácsony, fogorvos, nyaralás, síelés, egy elromlott régi hűtőgép cseréje, stb.). Ilyenkor sok fajta termék jöhet szóba, de még mindig nem a kockázatosabb befektetési termékeket ajánlom! Viszont látható, hogy kellően likvidnek is kell lennie a pénznek ahhoz, hogy a femerülő plusz kiadásokat akkor és ott fedezni tudjuk. Ilyen esetben azt javaslom, hogy a megtakarított pénzünk egy részét (felét, kétharmadát) is mindenképp tartsuk egy likvid alapban (pénzpiaci alap), a többi részét pedig fektessük rövid vagy hosszabb lejárati idejű állampapírba fektető alapba. Előbbiekből van likvid és tőkevédett is (pl. az OTP Optima alapja), utóbbi pedig általában T+2 napos kifizetésű (pl. az OTP Maxima) és szintén relatíve alacsony kockázatú.

A kis kockázatú, hosszabb, rövidebb futamidőre tervezett megtakarításaikat a mai napig sokan szeretik a takarékbetétben és a takaréklevelekben tartani, melyeknek meg lehet a helye akár egy modern elvek mentén kialakított portfolióban is! Előnyük lehet pl. a kamatos kamat, a látraszóló beváltás és hogy emellett pár hónapos lekötések is eszközlhetők rajta elfogadható kamattal. A takarékszövetkezetek ráadásul a kistelepüléseken is könnyen elérhetőek.

3.) Hosszabb távra szeretnék félretenni pénzt ilyen, olyan rendszerességgel. Rövidebb idő alatt kisebb veszteségek nem számítanak. A lényeg, hogy 3-5 év múlva szép hozammal szálhassak ki a befektetésből.

Erre a helyzetre már sok fajta lehetőség van. A befektetendő pénz nagyságától függően lehet portfoliót építeni (magunk vagy tanácsadói segítséggel). Vagy hagyhatjuk ezt egy profira. Egy ilyen lehetőség az ún. kezelt alapok, abszolut hozamú alapok Ezek általában a legkülönfélébb termékekbe fektetik az alapban elhelyezett pénzt: betétek, kötvények, részvények, devizák, árupiaci termékek, határidős és derivatív termékek. Az ilyen alapok képesek eső és emelkedő piacon is nyereséget elérni. Az alap mögött általában egy profi bróker áll, aki az alap minél nagyobb mértékű nyereségességében érdekelt. Ő dönti el mibe fektessen és mikor, illetve mikor mit értékesítsen, stb. Ez azonban azt is jelenti, hogy rövid távon, akár eső is lehet a tendenciája az alapnak: a befektetésünk egy időre kevesebbet ér ... Ezért is szokták az ilyen alapokat általában 3 évre ajánlani (kevesebb időre is jó lehet, de rövidebb távon nagyobb az esélye, hogy nem tudja a befektető részére az elvárt kiemelkedő hozamot teljesíteni). Az ilyen abszolút hozamú alapok közül is vannak a viszonylag egyenletesen, minimális volatilitással, de nem túl nagy éves hozammal működők (pl Concorde VM), de vannak nagyobb nyereséggel és nagyobb volatilitással működő abszolút hozamú alapok is (pl. OTP Supra vagy Aegon Atticus Alfa). Ezek az alapok azért jók, mert nem kell nekünk profi befektetőkké válni, helyette  odateszed a pénzed egy profinak, aki igyekszik a maximumot kihozni belőle.

Fontos hiba, ha valaki az első csökkenő eszközérték láttán elkezdi likvidálni az alap jegyeit! Ilyenkor a veszteséget egyből realizálja is. Az ilyen alapoknál gyakori, hogy egy két napra esetleg pár hétre a befektetési jegyek értéke csökkenni kezd, de ezt általában később korrigálja az eszköz. Ezért is javasolható a hosszabb futamidő, ami bőven elég lehet arra, hogy az alaptól elvárható magasabb hozam a befektetőknek kitermelődjön. Az ilyen abszolút hozamú származtatott befektetési alapokba tehát annak érdemes fektetni, aki bízik az alap kezelőjének tudásában. (Valójában itt sem egy ember áll az alap mögött, hanem egy vezető szakember és egy stáb + a pénzintézet elemző csapata, amelynek eredményeire is támaszkodhat a kezelő csapat).

Folytatása következik ...