Ősz

Az év eddigi része sem volt unalmas a világgazdaságban és a tőzsdéken. A folytatásban sem látszanak a kifejzetten unalamas évvégi hónapok ...

A piacokat globálisan két fontos kérdés foglalkoztatja:

1. Mit dönt a FOMC a kötvényvásárlási programmal kapcsolatban szeptemberi ülésén?
2. Mi történik a Közel-Keleten? (Most főleg Szíria van napirenden, de ne felejtsük el Egyiptomot se vagy az Irán - Izrael potenciális konfliktust.)

Obama a nemzetbiztonsági tanács tagjaival tárgyalt
szombaton a szíriai helyzetről. (Getty Images) - wsj.com

A befektetők számítanak a májusban már meglebegtetett esemény idei bekövetkezésére. Azonban az még nem egyértelmű, hogy már szeptemberben megkezdődik-e a jegybanki kötvényvásárlások ütemének visszafogása és ha igen, vajon mekkora lesz a visszavágás kezdeti lépése. Kérdéses, hogy a FOMC (FED Nyíltpiaci Bizottsága, mely a jegybank piac befolyásoló, "érdemi" döntseit hozza) elsőre csak egy jelképes, egyszeri visszavágást javasol-e a havi ütemből vagy esetleg lefektet mindjárt az elején egy kivezetési ütemtervet! (Utóbbira kevésbé számítanak. Az elemzők nagyon óvatos lépésekre számítanak.)

Ben Bernanke többször is kijelentette, hogy a "pénzteremtés" visszafogása elsősorban az amerikai gazdaság teljesítményétől függ majd, sőt akár a "tűzerő" növelése is elképzelhető, ha a gazdaság ezt indokolná. Azonban az amerikai gazdaság sorozatosan önti a jobbnál jobb makrogazdasági adatokat, amelyből még a pesszimistább elemzők sem nagyon tudnak mást mondani, mint, hogy határozottan javul a helyzet. Más közgazdászok pedig szinte túl jónak is tartják egyik másik adatot. Azonban pl eredetileg - tavaly ősszel - a FED 6,5%-os munkanélküliségi rátához kötötte a kivezetést, amitől még odébb vagyunk az augusztusban közzétett statisztika alapján. Az év végére előrevetített adatok is csak 7,3%-ot jeleznek.

Elképzelhető egy olyan verzió is, hogyaz ütemet visszafogják havi 10-15 milliárd dollárral, de ha a gazdasági adatok nem javulnak, akkor az ütem nem változik majd minden FOMC ülés után.

A legvalószínűbb változat, amit a legtöbb elemző oszt, hogy a FOMC kis lépésekben jövő év közepéig vagy legfeljebb év végéig kivezeti a programot teljesen. Ütemet előre azonban nem fektet majd le, de a kis ütemekben szinte mindenki biztos.

A folyamat a részvények árfolyamát lefelé viszi majd. A dollárt erősíti. A kötvény piacon a hozam emelkedés tovább folytatódhat. A folyamat önmagában a nyersanyagok és főleg az energiahordozók árának ereszkedését vetíti előre (a várhatóan erősödő dollár miatt - persze vannak konkurens hatások is (pl háború), melyek miatt a bizonyos nyersanyag és energiahordozó árak eredője mégsem lefelé visz majd).

A befektetői figyelem másik fontos terepe a közel-keleti konfliktus zóna, ahol most a legtöbb szem Szíriára és egy esetleges amerikai+szövetségesek beavatkozás lehetősége és a konfliktus esetleges szétterjedése fenyeget. 

A szituáció befektetői szemmel így néz ki:

• egy háború sok pénzbe kerül, az amerikai gazdaságnak egy nagyobb háború leginkább nem hiányzik költségvetési szempontból;
• ugyanakkor a háború vagy legalábbis a fenyegetettség új, hadiiparhoz kötődő munkahelyeket is teremthet. Váraltalan nagyobb megrendelések érkezhetnek a kormányzat irányából cégekhez.
• a nyersanyagok és főleg a kőolaj iránti kereslet megnő, jellemzően a háború a magasabb olaj felhasználást és a kitermelés és a szállítás potenciális problémái és megnövekedő költségei miatt magasabb nyersolaj árakat is jelent.

A szír helyzet elég komplikált (mint a legtöbb térségbeli helyzet). A lényeg, hogy egy korlátozott támadás érdemben nem változtat a helyzeten.

Közben a nyugati csapást finanszírozó országok polgárai nem örülnek, hogy a válságból éppen kievickélő gazdaságok a közpénzt kétséges kimenetelű, távoli országokban kívánná elfüstölni kormányuk. Az angol parlament pl. leszavazta britt részvételt. Pedig a konzervatív kormányfő szerette volna elérni a támadás lehetőségét a parlamentben.

A katonai kérdésekben "tejhatalmú" amerikai elnök stábja is érzékeli az idők szavát: elvek mentén döntött egy korlátozott beavatkozásról, DE kongresszusi felhatalmazást kér hozzá. (A közvéleménykutatások szerint az amerikaiak többsége nem támogatja egy újabb amerikai katonai csapásban történő részvételt a Közel-Keleten.) Azt egyenlőre mindenki csak találgatja, hogy HA a kongresszus nem adná meg a támogatást, akkor mi lenne. Azonban elemzők erre kis esélyt látnak. Egy korlátozott beavatkozásra áment mondhatnak.

Közben az egyiptomi helyzet sincs megoldva. Folyamatosak a "történések".

Van még egy téma a befektetők szeme előtt, amit most ideiglenesen kiütött Szíria. Ez Kína. Itt főleg a gazdasági növekedés éves ütemének jelentős és gyors lassulása volt a para fő oka. Kisebb részben pedig egy árnyékbanki csőd hullám és kapcsolódó ingatlanbuborék robbanás esetleges és potenciális réme sejlett fel. Azonban a kínai adatok (a kevésbé tuti hivatalosak és a bankok saját adatai is) szerencsére nem mutatnak jelentős további gazdasági ereszkedést. Ennek oka, hogy a kínai vezetés a belső fogyasztói piacot is kezdi mind jobban megnyitni a kínai gazdaság részére, de ez mellett a válság elmúlásával a nyugatias országok fogyasztása is emelkedő trendet mutat, ami növeli a kínai megrendelések szintjét.