Make hay while the sun shines

Tegnap bizakodó volt a piac. A legtöbb nagy tőzsdei index emelkedőbe fogta. Tette mindezt úgy, hogy láttak ma napvilágot rosszabb makróadatok is. Azoban tegnap a piac még egy közvéleménykutatásnak örült, ami azt valószínűsíti, hogy a görögök nem lépnek ki az eurózónából. A mai napot visszont teljesen elrontani látszik, hogy az ECB elutasította a Bankia (Spanyolország bajbajutott 4. legnagyobb bankja) 19 milliárd Eurós megsegítését. A MarketWatch címlapján már azt találgatják, hogy Görögország helyett Spanyolország lehet az első Euró zóna elhagyó. Úgy tűnik Görögország már csak 2. a figyelem középpontjáért "vívott" harcban: Spanyolországra figyelnek elsősorban a befektetők. Közben a mai olasz állampapír aukción is jelentős hozam emelkedést láthattunk. A 10 éves olasz államapapír hozama pedig az előző heti 5,84%-ról, 6,01%-ra ugrott. A spanyol kötvények hozama is 3% fölött nőtt.

Egyszóval a spanyol helyzet dúrvulni látszik. És pont ez az a tényező, amitől mindenki nagyon "fázik".

Mai bejelentés, hogy a spanyol és egyéb bajban lévő EUR zónás tagállamok (pl Írország) bankjainak megmentésére a brüsszeli adminisztráció új elképzeléssel állt elő. A bankúnió és a felügyeleti egységesedés része lehetne a szorosabbra font európai integrációnak. A javaslattal főleg az a baj, hogy nem lehet rövid idő alatt véghezvinni, márpedig a spanyol helyzet miatt bizony most nem biztosan lesz idő a brüsszeli javaslat véghezvitelére.

A Blogger véleménye, hogy az európai adósság válság, kezd rádőlni a periféria országaira, melyek egyre nehezebben bírkóznak meg a helyzettel. A központi országok - élén Németországgal - lényegében teljesen más irányba szeretnék állítani a periféria gazdaságait és gazdaság politikáját, mint ahogy azok éveken át működtek. Itt van ismét a forró kása: mondjuk ki: a német gazdaság nélkül Európa mehet a sűlyesztőbe! Mondjuk ki, az euró a dollár mellett azért a világ egyik legfontosabb és legerősebb pénze, mert az a németek pénze, a többiek pedig használhatják. Mondjuk ki, a déli országok kötvényeit senki nem venné, ha nem tudnák vagy legalábbis nem arra spekulálnának a piaci szereplők, hogy a nap végén a központi országok (élükön Németországgal) valahogy majd kifizetik a cehhet!

Ha pedig ezen a szekéren szinte mindenki a németek pénzén, üzleti imázsán, a német gazdaságban rejlő potenciálon utazik itt Európában, vajon meg lehet-e úszni (sőt érdemes-e kaparni az ellen), hogy a bakon ne a németek üljenek (német mentalitással és értékrenddel; a kocsiról pedig leszállhat, aki ehhez nem képes alkalmazkodni vagy pláne elviselni)?

Forró kása

Bankia pénzkiadó és ügyfele - silveristhenew.com

A gazdasági és világpolitikai sajtóban az európai adósság válság aktuális fordulatai mellé szinte alig fér be más hír. Ennek megfelelően szép számmal jelennek meg a kockázatokra és Görögország "hard default"-jára felkészítő cikkek, publicisztikák. Egyszóval rendesen benne vagyunk a lecsó közepében és a gáz még rotyog alattunk június 10-ig. Akkor vagy fellélegzünk (egy rövid időre), vagy egyből leforráz minket a forró lé.

Jelenleg - az aktuális közvéleménykutatások adatai szerint - szinte fej-fej mellett halad a két politikai vonulat: a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás folytatását támogató és az azt újratárgyalni, könnyitett feltételeket elérni szándékozó pártok versenye a görög választók voksáért. A választások után még vezető ellenző erők ma egy hajszállal lemaradni látszanak, de ki tudja meddig marad ez így és képes lesz-e bármelyik nyertes kormányt alakítani. A hírügynökségek jelentése szerint a jelenleg regnáló átmeneti kormány teljesen cselekvésképtelen. Jellemző a helyiek mentalitására, hogy sokan már be sem fizetik az adójukat, mondván úgyis küszöbön a csőd. A folyamat természetesen ezen az úton önbeteljesítő is lehet.

Spanyolországból sem kedvező hírek érkeztek a héten. A Madrid mellett az egyik leggazdagabb tartománynak számító Katalónia (Barcelona és környéke) került csőd közeli helyzetbe és kért segítséget az állami vezetéstől. A másik aggasztó és piacot befolyásoló hír a Bankia (4. legnagyobb spanyol bank) 19 milliárd eurós állami segítség kérése volt, melynek hatására a cég papírjainak tőzsdei árfolyama 27%-ot zuhantak. A spanyol kormány számára korán jött az izzasztó nyár. A befektetők a katalán csődhelyzet láttán újra partvonalra tették, illetve méginkább ott tartották a spanyol papírokat. Általános az a befektetői véleményt, miszerint Spanyolország képtelen lesz kezelni a központi állami és a tartományok adósság helyzetét és külső segítség nélkül test közelbe kerülhet valami féle befektetői veszteség leírás (bár erről hivatalosan nincs egyenlőre szó). Az események láttán a többi problémás EU ország kötvény hozamai is emelkedtek.

A megoldást a periféria országai elsősorban az EUR övezet központja felől várnák: a központi EUR kötvények kibocsátása állíthatná vissza fenntartható pályára a déli országok finanszírozását. Ez lényegében azt jelentené, hogy az EUR övezet összes országa (beleértve az északi gazdag országokati és főleg Németországot is), vállalná kibocsátói szerepkörben a garanciát. Ez olcsó finanszírozást jelenthet a fenntarthatatlan kamatszintekbe belefulladó délieknek, de nagyobb eladósodást, rosszabb piaci kondíciókat és akár romló hazai életszinvonalat vagy magasabb adókat jelentene akár hosszabb időre pl. Németországnak. Mindezt tegye úgy, hogy a németeknek továbbra sincs semmilyen ráhatásuk a déli országok gazdaságpolitikájára: félő, hogy a gazdasági nyomás enyhültével a periféria gazdaságainak politikus vezetői gyorsan a populáris megszorítások lazításának irányába kormányoznák országaikat, amivel az addigi eredményeket is komolyan erodálhatják. A német választóknak amúgyis egyre nehezebb eladni a periféria ilyen nagy arányú támogatását. (Lásd pl. Merkel pártjának legutóbbi tartományi választási vereségét ...)

A periféria országai viszont jól láthatóan képtelenek lesznek megbírkózni az egyre fogyó befektetői bizalommal és az ennek mentén növekvő finanszírozási költségekkel. A megszorítások tartóssá tétele pedig - a magyar példával is illusztrálható módon - nem tudja a gazdaságot felpörgetni, ami viszont szükséges a megnövekedett hitel teher kompenzációjára és az egyensúlyba juttatásához.

A déli országok bedőlése az EUR övezet teljes széthullásához és világgazdasági szinten igen súlyos válsághoz vezethet, ami lényegében senkinek nem érdeke a szereplők közül.

Jól láthatóan mindenki kerülgeti a forró kását: a cehhet a nap végén azonban valakienk ki kell fizetnie! Így vagy úgy!