Forró kása

Bankia pénzkiadó és ügyfele - silveristhenew.com

A gazdasági és világpolitikai sajtóban az európai adósság válság aktuális fordulatai mellé szinte alig fér be más hír. Ennek megfelelően szép számmal jelennek meg a kockázatokra és Görögország "hard default"-jára felkészítő cikkek, publicisztikák. Egyszóval rendesen benne vagyunk a lecsó közepében és a gáz még rotyog alattunk június 10-ig. Akkor vagy fellélegzünk (egy rövid időre), vagy egyből leforráz minket a forró lé.

Jelenleg - az aktuális közvéleménykutatások adatai szerint - szinte fej-fej mellett halad a két politikai vonulat: a nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodás folytatását támogató és az azt újratárgyalni, könnyitett feltételeket elérni szándékozó pártok versenye a görög választók voksáért. A választások után még vezető ellenző erők ma egy hajszállal lemaradni látszanak, de ki tudja meddig marad ez így és képes lesz-e bármelyik nyertes kormányt alakítani. A hírügynökségek jelentése szerint a jelenleg regnáló átmeneti kormány teljesen cselekvésképtelen. Jellemző a helyiek mentalitására, hogy sokan már be sem fizetik az adójukat, mondván úgyis küszöbön a csőd. A folyamat természetesen ezen az úton önbeteljesítő is lehet.

Spanyolországból sem kedvező hírek érkeztek a héten. A Madrid mellett az egyik leggazdagabb tartománynak számító Katalónia (Barcelona és környéke) került csőd közeli helyzetbe és kért segítséget az állami vezetéstől. A másik aggasztó és piacot befolyásoló hír a Bankia (4. legnagyobb spanyol bank) 19 milliárd eurós állami segítség kérése volt, melynek hatására a cég papírjainak tőzsdei árfolyama 27%-ot zuhantak. A spanyol kormány számára korán jött az izzasztó nyár. A befektetők a katalán csődhelyzet láttán újra partvonalra tették, illetve méginkább ott tartották a spanyol papírokat. Általános az a befektetői véleményt, miszerint Spanyolország képtelen lesz kezelni a központi állami és a tartományok adósság helyzetét és külső segítség nélkül test közelbe kerülhet valami féle befektetői veszteség leírás (bár erről hivatalosan nincs egyenlőre szó). Az események láttán a többi problémás EU ország kötvény hozamai is emelkedtek.

A megoldást a periféria országai elsősorban az EUR övezet központja felől várnák: a központi EUR kötvények kibocsátása állíthatná vissza fenntartható pályára a déli országok finanszírozását. Ez lényegében azt jelentené, hogy az EUR övezet összes országa (beleértve az északi gazdag országokati és főleg Németországot is), vállalná kibocsátói szerepkörben a garanciát. Ez olcsó finanszírozást jelenthet a fenntarthatatlan kamatszintekbe belefulladó délieknek, de nagyobb eladósodást, rosszabb piaci kondíciókat és akár romló hazai életszinvonalat vagy magasabb adókat jelentene akár hosszabb időre pl. Németországnak. Mindezt tegye úgy, hogy a németeknek továbbra sincs semmilyen ráhatásuk a déli országok gazdaságpolitikájára: félő, hogy a gazdasági nyomás enyhültével a periféria gazdaságainak politikus vezetői gyorsan a populáris megszorítások lazításának irányába kormányoznák országaikat, amivel az addigi eredményeket is komolyan erodálhatják. A német választóknak amúgyis egyre nehezebb eladni a periféria ilyen nagy arányú támogatását. (Lásd pl. Merkel pártjának legutóbbi tartományi választási vereségét ...)

A periféria országai viszont jól láthatóan képtelenek lesznek megbírkózni az egyre fogyó befektetői bizalommal és az ennek mentén növekvő finanszírozási költségekkel. A megszorítások tartóssá tétele pedig - a magyar példával is illusztrálható módon - nem tudja a gazdaságot felpörgetni, ami viszont szükséges a megnövekedett hitel teher kompenzációjára és az egyensúlyba juttatásához.

A déli országok bedőlése az EUR övezet teljes széthullásához és világgazdasági szinten igen súlyos válsághoz vezethet, ami lényegében senkinek nem érdeke a szereplők közül.

Jól láthatóan mindenki kerülgeti a forró kását: a cehhet a nap végén azonban valakienk ki kell fizetnie! Így vagy úgy!

Honnan, hova, Európa?

A hétvégén Görögország köztársasági elnöke sikertelen tárgyalásokat folytatott a pártokkal a kormányalakítás érdekében. Az eredménytelenségnek súlyos ára lesz: a hamarosan kiírásra kerülő új választások a szésőbaloldali (kommunista) Szirizának kedveznek, mely teljes mértékben elveti az EU-val kötött megállapodást. A közvélemény kutatások alapján egy új választáson még nagyobb szerephez juthatnak a szélsőségesek (mindkét irány) és szinte biztos a Trojkával kötött paktum végrehajtásának egyoldalú lezárása.

Sajnos ez lényegében előrevetít egy rendezetlen görög csődöt, hiszen a korábbi adósságleírást követően is maradt még szép számmal vissza fizetendő adóssága az országnak. A csőd természetesen lenullázza az országot és szinte azonnal kilépést is generálna az EUR zónából: a drachma visszavezetése és súlyos leértékelődése, a hazai megtakarítások jó részének megsemmisülésével is jár majd. A görög nép nagy árat fizethet. Igaz, vergődésük a megszorítások véghezvitele esetén még évekig eltarthat. Így viszont néhány év alatt lehetőségük van az újbóli növekedésre. Kérdés: a görögök tudnak-e majd élni ezzel!?

A görög gazdasági és politikai tragédia lefelé húzza a tőzsdéket. Már az elmúlt héten is ez tematizálta a piacokat, de a hétvégi megállapodásképtelenség tovább húzták lefelé az indexeket. Sajnos a trend a megoldásig várhatóan nem is fog változni.

Ami a görögöknek tragédia, a többi európai országnak az egyszeri sokkot és leírásokat követően teher csökkenést jelenthet és - bár a maga módján paradox módon - de meg fogja mutatni a többi, nagy adósságot cipelő országnak, hogy nem éri meg kilépni a szigorú gazdaságpolitikából. Németországnak mindamellett lassítania és engednie kell. Az elmúlt időszak választási eredményei világosan mutatják, hogy Európa polgárait (főleg a szegényebb társadalmi rétegeket) sokkolja a relatíve jólét hírtelen és nagy mértékű romlása, amiért nagyobb részt az EU felől érkező megszorításokat és az azokat képviselő helyi politikai erőket tartják felelősnek.
Jól mutatja a német véleményt Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter nyilatkozata:
"vitathatatlan, hogy a görög népnek most évtizedek hanyagságainak következtében kell szenvednie. Nincs könnyen járható kiút Athén számára, akármi lesz is a kimenetele a jelenlegi politikai helyzetnek."

Hogy jutott a helyzet idáig?

Az EU létrehozásakor megalkotott közös pénz bevezetése a központi országok részéről súlyos hiba volt. Ezt ma már ők is tudják. Az akkori új pénzt a német márka mintájára alkották meg. Az euró értékét elsősorban a központi gazdaságok és főleg Németország gazdasági teljesítménye alpaján ítélte meg a piac, tehát a valuta erős volt, amit a gyengébb perem gazdaságok látszólag "ingyen" kaptak pusztán egy klubbtagsági kiváltásával. A tagságinak voltak ugyan feltételei, amit azonban nem igazán vett komolyan látszólag senki évekig. A klubbhoz tartozás okán azonban relatíve olcsón lehetett évekig hitelt felvenni és abból a folyó kiadásokat finanszírozni. Az évek alatt a gazdasági termelékenységet mutató számokat tekintve az olló jelentősen kinyílt elsősorban a német, osztrák, holland, finn és a portugál, görög, spanyol, olasz gazdaságok között. Mindeközben a peremországokban a politikusok az adott ország gazdaságát lényegesen meghaladó szociális viszonyokat, "jólétet" teremtettek a hitelekből, melyek olyan hatalmasra nőttek, hogy mára lényegében mindenki tudja - legalább egy részük - visszafizethetetlen. Itt tartunk most.

Az elemzők és a vezető közgazdászok vizsgálják a lehetőségeket. Persze jól tudjuk, hogy ami egy elemzőnek jó megoldás egy közgazdasági problémára, az a kormányzó politikusokról nem feltétlenül mondható el. Nekik megvannak a saját szempontjaik minden országban.

Lehetőségek (a teljesség igénye nélkül): Mindjárt az elején szögezzük le: a visszafizetések megtagadása európai szinten nem opció, de még a nagyobb országok (Olaszország, Spanyolország) esetében sem lehet opció a nem fizetés! Ez világgazdasági szinten okozna dúrva krachot. Ettől függetlenül egy vagy két kisebb ország (pl. Görögország) esetében bekövetkezhet (és hagyhatják bekövetkezni) egy csőd, euró zóna elhagyás és akár az Únióból történő kilépés. A másik lehetőség - sokan megírták - a pénznyomtatás: kinyomtatjuk azt a pénzt, ami kell ahhoz, hogy felpörögjön a gazdaság, vagy másképp fogalmazva kinyomtatjuk a hitelezők törlesztőjét, a befolyt adóból pedig olcsó hitelt biztosítunk a gazdasági szereplőknek és a fogyasztóknak, hogy ezek részben a termeléssel, részben a fogyasztással hozzájáruljanak a GDP növekedéséhez.

Utóbbival "csak" az a probléma, hogy "túlzott" alkalmazása - legalábbis a klasszikus közgazdaságtan szerint - leronthatja a közös pénz értékét, amit viszont nagyon nehéz eladni a német választóknak ... ahol nem értik, hogy miért nyomtatnának pénzt a délieknek és főleg miért az Ő rovásukra!?

A mai közgazdaságtan szerint  - és a tapasztalatok is mutatják - válság alatt a pénznyomda önmagában nem rontja a valuta értékét, ha a válság elmúltával a kinyomtatott pénzt megfelelő ütemben kivonják. Más a kérédés, ha a befektetői bizalom romlik le egy gazdasággal vagy gazdasági térséggel kapcsolatban. Ez esetben a keresztárfolyamok azokba az irányokba kezdenek erősödni, amelyik gazdasági térséggel kapcsolatos bizalom, remélt gazdasági erő a piacon nagyobb. Ez ma a helyzet az EUR/USD keresztnél is. A dollárban és a mögötte lévő amerikai gazdaságban a befektetők ma jobban hisznek (töménytelenül bődületesen nagy adósságtömegével együtt is - más kérdés, hogy jól teszik-e ezt), mint Európában. Ennek sok oka van, de az egyik legfontosabb, hogy az EU központi országoknak jelenleg - politikai értelemben - nincs közvetlen "hatalmuk" a saját adósságukat menedzselni és főleg finanszírozni képtelen (vagy csak nagyon drágán képes) perem országok gazdaságpolitikájára.

Holnap Merkel-Hollande találkozó! Meglátjuk hogyan folytatódik ez a történet!

UPDATE: tanácskoznak az EUR zóna péznügyminiszterei (érdemes a portfolio.hu cikkében az egyes országok minisztereinek véleményeit elolvasni, melyek jól tükrözik a központ országainak és a periféria egyre jobban feszülő ellentétét).
A görög elnök pedig egy szakértői kormányhoz gründol támogatást a pártoktól. Ez tűnik az utolsó esélynek, hogy elkerüljenek egy új választást és az abból fakadó következményeket.

Elemzők: Görögország (lényegében) elbukott

A hétvégi választások Görögországban is hatalmas változást mutatnak a pártok közötti erőviszonyok tekintetében. A legfontosabb változás, hogy az eddigi kormányzó pártok jelentősen meggyengülve kerültek ki a voksolásból és mára egymagukban már nem tudnak kormányt alakítani. Kérdés, hogy lesz-e a többiek közül bárki, aki a trojkával kötött paktum változatlan folytatása (vagy egyáltalán a folytatása) mellett dönt és támogatja a győztes pártokat!? A történet sok változós. Lehet, hogy a rendelkezésre álló 3 nap alatt a győztes ND (New Democracy - 108 helyet szerzett a 300-ból) nem tud majd koalíciót kötni, akkor a legnagyobb ellenzéki párt a baloldali (kommunista) és megszorítás ellenes Syriza (52 helyet szerzett) párt próbálhaja meg ugyanezt. Ha nekik sem sikerül a rendelkezésre álló 3 nap alatt kormányt alakítani, akkor az ND-vel szövetséges PASOK (Szocialista Párt - 41 hellyet szerzett) próbálhatja még meg. Ezt követően viszont új választást kell kiírni.

A történetből látszik, hogy nem lesz egyszerű kormányt alakítani és kormányzóképesnek lenni sem.

A választás legfontosabb üzenete, hogy a görögök megelégelték a trojka mögött húzódó németek megszorításait és azok bevezetésének ütemét. A megállapodás felrúgása viszont azzal járhat, hogy a nemzetközi szervezetek nem folyósítják a korábban megítélt jelentős hitelek aktuális részleteit, amiáltal Görögország nem lesz képes hitelezőit aktuálisan kifizetni, azaz csődöt fog jelenteni. 

Elemzők szerint a rendezetlen csőd veszélye az eddigi 50%-ról kb 75%-ra nőtt. Sokan a görögök kilépését az EU-ból és a drachma visszavezetését kész tényként kezelik. A görögöket sajnos lassan leírják. Utóbbinak egyébként ma már nem lenne akkora gazdasági hatása, mint tavaly vagy idén év elején: az európai bankok görög kitettsége ugyanis jelentősen javult részben az adósság leíró program, részben az ECB kötvényvásárlási programja következtében, így azoknál ma már kezelhető mennyiségű görög eszköz van csak, ami legrosszabb esetben leírható kisebb veszteség mellett.

86%

A görög magán állampapír befektetők 86% állt oda végül "önként" a debt swap-hez. Ezzel megnyílt az út mintegy 100 milliárd eurónyi görög államadósság törlésére. Az amerikai piac tegnap este rakétaként száguldott a jó hírekre. Több napnyi esés után az ázsiai piac is turbó fokozatra kapcsolt ma. Elemzők a mai napra az európai és amerikai piacokon továbbra is emelkedést várnak.

Görög csoda?

A keddi bejegyzésemkor még csak 20%-nyi adós állt oda az önkéntes adósság leíró programhoz. Mára ez a szám 60%-ra duzzadt. A görögöknek ma este 9 óráig kell összegyűjteni a kritikus 2/3-ados többséget az adósság csere programhoz (debt swap). Ha elég ügyesek, mégis meg lehet a szükséges számú magánbefektető! Ha összejönne legalább a 75%-os részvételi arány, akkor már az együtt cselekvési klauzulát sem kellene életbeléptetni és rendezett folyamatok mentén történne minden. A 66% és 75% közötti részvételi arány esetén, ha az együttcselekvési klauzula életbelépne, a CDS-ek is ktíválodnának, mig 75% fölött nem. (igaz, a részt nem vevőknek a kormány kénytelen lenne a teljes összeget fizetnie).

Úgy néz ki tehát, hogy a rendezetlen csődtől még annál is jobban fél mindenki, mint a kötvényeken elért részleges veszteségektől. Mivel az európai börzék indexei száguldanak és az EUR/USD kereszt is emelkedik, a piac erősen hisz benne, hogy a csoda bekövetkezik. Estére kiderül.

Görögország és a csőd

tozsdeforum.hu

Gáz van! Hogy mekkora, azt még nem tudjuk pontosan. A görög állampapírok magánbefektetőinek nagyobbik része minden esetre egyenlőre nem szeretne önként lemondani befektetett tőkéjének nagyobbik részéről és belemenni a maradék kifizetésének önkéntes átütemezésébe. Tegnapi állapot szerint a befektetőknek csak mint egy negyede érezte úgy, hogy részt szeretne "önként" venni a trojka (EU, IMF, ECB) és a görög kormány által rovásukra kimunkált adósság konszolidációban. Márpedig a trojka által jóváhagyott "nagy lóvé" csak akkor érkezik, ha a magánbefektetők is hajlandók "áldozatokat vállalni". 

Eredeti tervek szerint, ha a befektetők 90%-a igent mond a fenti tervre, akkor a végsőkig óckodó 10%-nyi befektetőket teljesen kifizetnék. Mivel a görög kormány nem nagyon bízott eredetileg sem abban, hogy a 90%-nyi "önkéntes" kötvény tulajdonos lesz a tervre, így a görög parlament korábban hozott egy törvényt miszerint, ha a magán kötvény tulajdonosok 2/3 része önként vállalja a tőkeleírást, akkor a maradék 1/3 részre rákényszeríthető a megállapodás elfogadása. A bökkenő ott van, hogy igen nagy az esélye, nem jön össze a 2/3-adnyi "önkéntes" sem. Erre nincs felkészítve a rendszer; ekkor a görög kormány nem tehet mást: bejelenti a csődöt és elkezd leülni tárgyalni a felekkel a kifizetésekről.

A rendszert korábban azon logika mentén találták ki, hogy a befektetőknek azért éri meg csatlakozni, a tőkéjük részleges leírását eredményező megállapodáshoz, mert így legalább a maradék tőkéjük megmarad, míg egy csőd eseménynél a kormány akár a teljes összeget "lenyelheti". Itt jönnek azonban közbe a sokat emlegetett CDS-ek (Credit Default Swap). Ezek lényegében olyan biztosítások, melyeket a kötvény befektetőknek csőd esetén fizet az érintett adós (jelen esetben a görög állam) helyett. Azonban az egy komoly biztosítás jogi kérdés és szakértők között is vitás terület, mikor élesedhet be a CDS és mikor nem. Azaz valójában a CDS-t kiállítóknak mikor kell csődnek tekinteni egy eseményt és mikor nem ... 

A befektetők jó része most mégis úgy gondolja, hogy a CDS piac aktíválódni fog és ők így előbb utóbb a teljes tőkéjükhöz jutnak majd.

További probléma, hogy egy ilyen aktíválódás jelentősen megterhelné azt a banki, biztosítói szektort, amely épp kikecmereg a válságból és egyenlőre nem lehet látni, egy ilyen helyzet hogy érintené a szektort ...

Na és persze felmerül az a probléma is: mi van, ha valamilyen módon megakadályozzák a CDS-ek aktíválódását, az pedig az egész CDS piac létét kérdőjelezné meg egyből ... Na és persze nagyobb eladásokat generálna a többi perem EU ország kötvényei esetében. Hiszen sok befektető csak a CDS vásárlásával együtt vállalja az ezekbe történő befektetést (pl. egy nyugdíjalap nem kockáztathatja a kis befektetők pénzét nagyobb mértékben).

A probléma tehát nagy és a piacok tegnap részben emiatt kapcsoltak pánik üzemmódba. A DAX több mint 3%-ot esett, de az amerikai indexek is rendeset zakóztak. A szakértők véleménye megoszlik a probléma mértéről. Vannak akik szerint a piacok a csődöt beárazták, hiszen több mint egy éve tart a mentés ... Sokan és sok helyen elmondták, hogy Görögország menthetetlen. Igaz a politikusok ezt a végsőkig tagadják.

Ezek után nagy csoda lesz, ha sikerül valamilyen úton a hard default-ot (rendezetlen csőd) elkerülnie az országnak.

Érdemes elolvasni Zsiday Viktor blog bejegyzéseit is a görög témában itt és itt meg itt.

Mai események röviden

Görögország: A Reuters.com-on megjelent blog bejegyzés jó összefoglalója a pillanatnyi helyzetnek.

Az ország lényegében az EU/IMF/ECB triumvirátusnak teljesen kiszolgáltatott helyzetben van (őket általában "trojka" néven rövidíti a szaksajtó). Ők vannak a tárgyaló asztal egyik felén. A másik oldalon a  magán befektetők állnak. A tárgyalás célja, megállapodni arról, hogy a de facto görög csődöt, hogyan menedzseljék le rendezett módon. 

Több probléma is van az asztalon. Az egyik, hogy a CDS biztosításokkal fedezett befektetőknek miért lenne érdeke az ún. haircut (tehát, hogy megállapodás szerint a kötvények névértékének 50%-át levágják - az a rész elvész)? -  Hiszen aki biztosítást kötött csőd esetére (CDS), annak a csőd bekövetkezésekor a biztosító kifizeti az elbukott tőkéjét. Másfelől viszont egy görög rendezetlen csődben a nagy magán befektetők (bankok, hedge-foundok, nagy nyugdíj alapok) vélhetőleg összességében többet buknának, mintha nem ragaszkodnának a CDS aktiválódáshoz és megállapodnak egy elfogadható haircut-ban.
Ezen a ponton lényegében már túl vannak a tárgyalások (a magánbefektetők zöme úgy néz ki elfogadja ezt a helyzetet), bár azért pontosan nem ismert még, hogy hányan nem fogják esetleg mégsem elfogadni a többségi és politikai irányból is erőltetett álláspontot és mégis maradnának a CDS fedezete mögött. 

Utóbbival is van egy baj. A CDS-sel fedezett befektetők sem lehetnek 100%-ban nyugodtak, mert a CDS-ek aktiválódásának jogi oldala nem teljesen tiszta a nemzetközi pénzügyi jogban. Így szakértők szerint nem lehet tudni, pontosan milyen körülmények esetén, milyen paraméterek együttállása mellett fizethetőek ki a biztosítások. Azaz elvben előfordulhatna, hogy a megegyezés hiánya esetén, a befektető sem az görög államtól, sem a CDS-t kibocsátó pénzintézettől nem jut a pénzéhez.

Most ott tartanak a tárgyalások, hogy aki vállalja a haircut-ot, annak a görög állam a haircut után magmaradó kötvény részét beváltja egy új hosszú lejáratú kötvényre, amire éves kamatot fizet (ez az éves kamat kupon). Mivel a görög adósság mögött (a haircut után megmaradó rész mögött is) döntő arányban a trojka pénze áll, így ők abban érdekeltek, hogy a kupon mértéke ne legyen túl nagy és a magánbefektetők is minél nagyobb részben vegyék ki részüket Görögország finanszírozásában. A magán befektetőket képviselő IIF (Institute of International Finance) javaslata a hét elején 4% volt, amit pár napja az EU pénzügyminiszteri tanács elutasított és világossá tették, hogy 4%-nál csak kisebb kupon jöhet szóba. A mai új javaslat 3,75%-os kamat volt az IIF részéről.

A kupon nagysága azért igen lényeges, mert a magánbefektetők vesztesége a lecsökkentett mértékű kuponnal összefüggésben - nettó jelenértéken számítva - akár 70%-ra is emelkedhet.
A piac bizakodással tekint a tárgyalásokra: a görög tőzsde index majd 4%-ot emelkedett csak ma.

CAT: A Caterpillar közzétette negyedéves jelentését. A cég árbevétele 17,24 milliárd dollárra ugrott, ami 35%-os növekedés év/év alapon. A profitja 1,55 milliárd dollárra nőtt, ami 2,32 USD lett részvényenként.
A részvények ma 3%-ot emelkedtek. A CAT idei emelkedése folytatódhat, amennyiben az amerikai gazdaság valóban beindul.

SBUX: A világ legnagyobb kávézó lánca a Starbucks is előrukkolt negyedik negyedéves pénzügyi eredményeivel, amelyek gazdasági válság ellenére várakozáson felüliek! A cég árbevétele 3,4 milliárd dollár lett, ami 16%-os emelkedés év/év alapon. Az egy részvényre jutó nettó árbevétel így 50 cent, ami 1 centtel nagyobb a vártnál. A részvény az aftermarketen így is esésnek indult és -2%-on állt meg este.

OTP és EUR/HUF: +7,3%-os roppant emelkedésben 4100Ft fölött zárt ma az OTP papírja. A bank papír általában az ország megítélésével együtt mozog. A kormányzati szereplők sorra teszik a "minden feltételt elfogadunk", "nagyon közeli a megállapodás" és hasonló nyilatkozatokat, így a piac lényegében elkezdte árazni a megállapodást. Ez jól látszik az EUR/HUF kereszten is, ami 294 Ft alá is benézett a nap folyamán és nagyon megerősödött az elmúlt 4 napban.

Arany: folyamatos emelkedésben van a sárga fém. Az árfolyam ma 1732,6 USD/oz-ig szúrt fel, jelenleg 1723,2 USD-t ér egy unciája. A QE3 tegnapi belengetése ma szinte minden árupiaci termék árfolyamára emelően hatott. Az arany árát jelenleg is főleg ez csavarja felfelé. Az emelkedés egyenlőre folytatódhat.

Davos & Soros György: szokásos módon részt vesz a VGF-on. Meglátása szerint Görögország csődje biztos. A válság Európában pedig nagyon súlyos lesz. Ebből kikecmeregni csak nagyon nehezen lehet majd. Bírálta Németország válságkezelését. Soros hosszabb ideje jelzi nyilatkozataiban az európai válság mélységeit és az únió szétesését. A piac ezeket a nézeteket jelenleg nem teljesen igazolja vissza.