Régi és fontos befektetési stratégia a befektetőket magas osztalékhozammal kecsegtatő vállalatok papírjainak vásárlása, illetve tartása. Ezen cégek papírjainak jó része alacsony alfával (kis részvény növekedési ütemmel) és gyakran alacsony bétával rendelkezik. A cégek által megtermelt jövedelem jelentős részét osztalék formájában juttatják vissza a részvényeseknek. Az ilyen cégekbe fektetők számára a kiszámítható és stabilan érkező osztalék jövedelem képvisel komoly értéket. Természetesen az ilyen vállalat részvényeinek lasabb, de adott esetben stabil, hosszú tavú emelkedése sem mellékes szempont. Gyakori, hogy a befektetők az osztalékot is visszaforgatják és ugyanazt vagy hasonló osztalékfizető papírokat vásárolnak belőle. Így egyre több és több papír "termel" pénzt.
 |
| Egy 1962 június közepi $10 000-os KO invesztíció értékének változása osztalék újra befektetéssel és anélkül - joshuakennon.com |
Érdekes megnézni egy Coca-Cola (KO) portfolió egy 50 éves szeletét a mellékelt grafikonon. Jól szemlélteti a különbséget a visszaforgatott és vissza nem forgatott osztalék portfolió értéknövekedés különbsége között.
Az osztalékfizető portfolió elemeinek kiválasztása esetén törekedni kell arra, hogy globális, nagy tőkeértékű, fejlődni képes vállalat papírjait vegyük. Bizonyos vállalatok rendszeresen emelik az osztalék mértékét. A részvény-vágások pedig nem csak a portfolióban lévő értékpapír darabszámokat emelik (és csökkentik az egy részvényre jutó osztalékhozamot), hanem a részvény iránti érdeklődést is feltolják, hiszen az a szélesebb tömegek részére is hozzáférhetőbbé válik. Ez emeli a keresletet, ami végsősoron újabb áremelkedéshez vezethet.
Az ilyen portfolió kialakításakor a másik nagyon fontos szempont az adózás kérdése.
Az osztalék lényegében minden országban adózik, de minden országban más a mértéke. Ráadásul az alapszabály az, hogy ott kell leróni az adót, ahol a vállalat rezidens. Tehát egy amerikai cég osztalékai után az Egyesült Államokban, egy német vállalat osztaléka után Németországban.
Fontos ellenőrizni, hogy az adott országgal legyen kettős adóztatást elkerülő egyezményünk. Szerencsére a fejlett világ legtöbb országával léteznek ilyen szerződéseink.
A levont adó azonban gyakran jóval több, mint amit az egyezmény kimond (különböző okokból). Ilyen esetben általában bonyolult procedúrával lehet a különbséget visszaiényelni az adott ország adóhatóságától. (Sokan inkább veszni hagyják a különbözetet.)
A nem EGT tagországokból (pl. USA) érkező osztalékokat Magyarországon még 14% egészségügyi hozzájárulás is terheli.
Komolyabb értékű osztalék portfolió kialakítása esetén, a témában jártas befektetési szakértő mellett, érdemes a nemzetközi osztalék adózást jól ismerő adótanácsadóval konzultálni.
A tengerentúli papírokhoz képest egyszerűbb az EGT országokból érkező osztalékok adózása és többnyire kevesebb is a levont és megfizetendő adó. (Német részvények után pl 15%.) Így érdemesebb itthonról ezekből az országokból válogatni megfelelő részvényeket.
