Nyugdíj, egészségügy

Reblogged from vastagbor.blog.hu \ Fotó: MTI

A nagy elosztó rendszerek átalakítása manapság minden fejlett országban napirenden lévő kérdéskör. Különösen nagy a probléma idehaza, ahol ezek a rendszerek 100 sebből vérezve próbálják ellátni feladatukat. (az olvasó tapasztalataira bízom, milyen sikerrel) A Morgás Joga Blog egy mai cikkében részletesen foglalkozik a problémával és néhány lehetőséggel egy minapi egészségügyi konferencián elhangzottak kapcsán.

Megdöbbentő az adat: ma 3,85 millió polgár egészségbiztosítási befizetése teremti meg a közel 10 millió egészségügyi ellátásra jogosult szolgáltatásának feltételeit! A befizetők száma pedig csökken és meredeken csökkenni fog továbbra is, hiszen az ún Ratkó korszakban született nemzedék a következő években megy nyugdíjba, csökkentve ezzel a befizetők körét és növelve az egészségügyi rendszert (már) befizetés nélkül igénybevevők körét.

A probléma a nyugdíj rendszerre sajnos épp úgy vonatkozik.

Az írást ajánlom minden érdeklődő olvasómnak.

Lehetsz nyugdíjas Ausztriában is

Egy baráti beszélgetés során hallottam, hogy egy már nyugdíjas házaspár pár hónapja eladta magyar ingatlanját és vásárolt egy kis házat magának Ausztriában, közel a határhoz. A barátom szerint az eset nem egyedi. Többen is döntenek hasonlóan a szebb, jobb fizikai és a nyugodtabb társadalmi környezet, a jobb orvosi és szociális ellátás okán. Sajnos a hazai szociális és egészségügyi ellátórendszer olyan mértékben és sebességgel rombolódott és bomlik le, ami akár sok évvel is megrövidítheti az idősebb korosztály életét és ronthatja életminőségét.

Annak természetesen jogi akadálya nincs, hogy valaki Mo.-ról Ausztriába költözzön és ott éljen (akár nyugdíjasként). Az ONYF a világ bármely részére megküldi a hazai nyugdíjunkat. Ausztriában és az Únió más országaiban pedig megkaphatja az áttelepült a helyi egészségügyi ellátást. Az Európai Bizottság web oldala szerint:

"Ha Ön nem részesül nyugdíjban vagy bármilyen egyéb jövedelemben abban az országban, ahol él, két helyzet lehetséges:

• egy másik uniós ország folyósít nyugdíjat Önnek; ez esetben a nyugdíját folyósító ország egészségbiztosítási rendszeréhez tartozik;
• egynél több uniós ország folyósít nyugdíjat Önnek; ez esetben annak az országnak az egészségbiztosítási rendszeréhez tartozik, ahol a leghosszabb ideig volt biztosított.

Mindkét esetben kérelmezni kell az egészségügyi ellátásra való jogosultság igazolását annak az országnak az egészségbiztosítási hatóságánál, amelynek az egészségbiztosítási rendszeréhez a kérelmező tartozik.
Ez az igazolás teljes körű jogosultságot biztosít Önnek az egészségügyi ellátáshoz a lakóhelye szerinti országban. Az igazolást Önnek be kell nyújtania a lakóhelye szerinti ország egészségbiztosítási hatóságához."

Ugyanezen oldalról megtudhatjuk azt is, hogy a teljeskörű magyar egészségbiztosítási jogviszonyunk is megmarad ezzel párhuzamosan.

Ezen felül Ausztriában van egy ún. minimál nyugdíj (mely egyénenként 2011-ben 783 euró, pároknak 1175 euró volt), amire - ha nem éri el a kitelepülő nyugdíjas otthonról hozott nyugdíja ezt az összeget - kérheti nyugdíjának kiegészítését. A ennek feltétele az igazolt ausztriai lakhely. A kiegészítés azonban nem automatikus, hanem az erre jogosult oszták hatóságnál kell kérvényezni, mely dönt annak jogosságáról. 

Fontos tudni még, hogy ha egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig más tagállamban kíván tartózkodni, és igénybe szeretné venni az ottani ellátó rendszereket, igazolnia kell, hogy olyan összegű ellátással, vagyonnal, illetve egyéb jövedelemmel rendelkezik, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyül választott másik tagállam szociális ellátására. Ez az elv biztosítja az Únióban az ún nyugdíj túrizmus elkerülését.

A fent említett törénet pedig nagyon elgondolkodtatott: a fiatalok magas elvándorlási hajlandósága mellett, az idősebbek között is szép számmal akadhatnak elvádorlók vagy legalábbis ezt szándékozók.

Zsiday Viktor reagált Heim Péter javaslatára

Ez a bejegyzés lényegében csak egy update a korábbi bolg bejegyzésemhez. Érdemes elolvasni Zsiday Viktor reakcióját is Heim Péter nyugdíj csökkentés javaslatára.

A válasz lényege, hogy KELL nyugdíj csökkentés, lesz is (és folyamatban is van ilyen), de a kommunikációja Heim Péter részéről vitatható.

Viktor cikkét elolvasva remélem mindenkinek "leesik", hogy vitális érdeke minden munkaképes korú embernek, hogy bármiáron kiszorítson a bevételeiből nyugdíjcélú megtakarítást (ÖNYP, NYESZ, egyéni megtakarítás, stb). Különben sajnos várhatóan nagy nélkülözés köszönthet rá 20-40 év múlva!

Heim Péter szerint nyugdíjcsökkentés kell

Heim Pétert a Blogger elsősorban alapkezelőként kedvelte. Az Aegon Alapkezelőnél szép sikerek mellett kezelte sokáig az Atticus alapokat (Alfa és Béta). Heim jobboldali közgazdászként rendszeresen fogalmaz meg a kurzus gazdaságpolitikájával ellentétes vagy legalábbis azzal nem megegyező irányú véleményt. A Századvég elnöke mostani nyugdíjcsökkentésre tett véleménye is ilyen.

A Bloggernek régi véleménye, hogy a nyugdíjakat progresszíven csökkenteni kell. Azonban ennek csak úgy van értelme, ha egyértelművé tesszük a nyugdíjasok számára, hogy az elvett pénzt mire költjük. Ha ez a pénz az oktatási rendszerbe vagy az egészségügyi rendszerbe megy, az vélhetőleg sokkal inkább vállalható, mintha a kitudja-mire.fordítjuk-majd országvédelmi alapba vagy más hasonló, az ország általános finanszírozására megy. Az ország a jelenlegi nyugdíj szintet nem képes fenntartani.

A Blogger azonban továbbra sem ért egyet Heim Péter azon véleményével, miszerint a nyugdíjaknak és a gyerekek számának összefüggésben kell állnia! A gyerektelenség vagy a gyerekek alacsony számossága nem minden esetben az egyén döntésének kérdése és fordítva, a sok gyerek "önmagában" sem minden esetben "érdem".

A Blogger továbbra is kitart azon véleménye mellett, hogy a nyugdíjakat fokozatosan teljesen le kellene választani az államról és sokkal rugalmasabb nyugdíjbavonulási lehetőségeket kell biztosítani az idősebbek részére.

Lesz nyugdíjad? Lesz nyugdíjad!

szip.info

Egy pár napja egy baráti beszélgetésben felmerült újra a nyugdíj takarékoskodás kérdése.

Ahogy jelenleg állnak a dolgok, élhető nyugdíjas kora akkor lesz valakinek, ha van félretett pénze.

Ami az állami nyugdíjakat illeti: az államnak két lehetősége van/lesz (mert nem tudja finanszírozni a jelenlegi nyugdíj szinteket): tovább növeli a nyugdíj korhatárt és/vagy csökkenti a nyugdíjakat (ezt megteheti nominálisan is és el is inflálhatja).

Az öngondoskodással folyamatosan foglalkozik a sajtó és a hétköznapokban is mindennapos téma. Sajnos azonban a beszélgetések zöme elakad ott, hogy "szükség van rá", a konkrét és használható javaslatokat már nem igen tesznek a sajtóban sem. Baráti beszélgetésekben azért lehet néha egy-két értelmes dolgot hallani.

Ami még nagyon sok embertől elhangzik, hogy egyáltalán nincs pénze megtakarítani vagy az, hogy "ilyen kis pénzzel - amit esetleg ki tudnék gazdálkodni -, úgy sem lehet semmit kezdeni!".

A Blogger egy kicsit gondolkozott és számolt és kisütötte a lentieket.

A Supra, EMDA és G10 OTP alapokról már írtam a blogban. Az alapok korábbi teljesítményéről is tettem egy bejegyzést már egy pár hónapja. A G10-es alapnak ráadásul van olyan verziója, amiben EUR-ban lehet elhelyezni megtakarításokat és mégis megmarad a szép hozamunk.

Arra gondoltam, hogy ha valaki félre tud tenni havi 10 000.- Ft-ot és be tudja tenni pl a Supra alapba (aminek indulása óta az évesített hozama 30% fölött van) és ha évente moderáltan "csak" 20%-os hozammal kalkulálok, akkor nézzük, hogy halad a pénz összegyűjtése nyugdíjas korunkra (lehetőleg egy NYESZ-en):

Az első 10 évben - a példa szerint - kereshetsz vele közel 4 millió forintot! 15 évnél a pakknak 11 millió forint fölötti értéke van. 20 évnél pedig 31 millió Ft fölötti a megtakarítás értéke!!

Az egész persze így egy elmélet, egy gondolat kísérlet, amivel csak azt akartam mutatni, hogy egy havi kisebb összeggel is lehet szépen félretenni, ha a pénzt jól fektetjük be. A befektetés lehet bármi más is, mint az említett termékek, de az fontos, hogy minél nagyobb legyen az átlag hozam a futamidő alatt.

Természetesen minél hosszabb a futamidő, annál több a kockázat és az éves hozam szint nagyságával is újabb kockázati szintek jönnek be. A betett összegek nagyságával viszont fokozható a hatás.

Nem véletlen, hogy a legnagyobb pénzű, leggazdagabb emberek hedge foundokban kamatoztatják pénzeiket. Ezekben profi bankárok, tőzsdei szakemberek forgatják az oda betett óriási pénzeket magas hozammal. A befektetéseket pedig úgy választják ki, hogy egy elfogadható, kezelhető kockázati szint mellett a lehető legnagyobb hozamot biztosítsák a tőketulajdonosok részére.

A példa szerinti 20%-os hozam szintet biztosító befektetést egyébként jó eséllyel lehet találni a piacon. Persze a 10-15-20 éves időtáv túl nagy, hogy bármit mondhassunk arra vonatkozóan, a példa szerint végig vihető-e a befektetés ezen idő alatt változatlan formában (pl. egy adott befektetési termékkel). Esélyes, hogy valamit esetleg módosítani kellhet rajta, de ez ne csüggeszen el senkit! Ha tudsz, kis összeggel is takarékoskodj & fektess be!

Bizalmatlanok a magyarok az öngondoskodással szemben - Portfolio.hu

A Blog már több alkalomal foglalkozott a hazai öngondoskodással és megtakarítási hajlandósággal. Most a Portfolio.hu vette elő ismét ezt a nagyon is aktuális és sajnos húsbavágó kérdést! A cikk elolvasását ajánlom!

Egy idézet az anyagból:

"a magyarok tisztában vannak azzal, hogy nem lesz megfelelő állami nyugdíjuk, azonban csak nagyon kevesen tesznek azért, hogy meg is takarítsanak időskorukra."
"...a felmérés megállapította, hogy mindössze 1 százalék teszi közvetlenül alapokba a pénzét, az emberek többsége nem ismeri ezt a terméket. Az ideális befektetési alap a magyarok számára a tőke- vagy hozamvédett alap, amely rugalmas, és lehetőleg adókedvezmény kapcsolódik hozzá. ... a megtakarítók inkább betétben fialtatják a pénzüket."

Az okok felsorolás szerűen:

• az emberek nem ismerik a korszerű pénzügyi termékeket (pl. alapok)
• (ami ennél rosszabb, de saját tapasztalat) a bankfiókokban dolgozók sem ismerik (akár a saját) alapjaikat! - tisztelet a kivételnek, de ilyen alig van
• a reklámokban csak és kizárólag akciós kamatokat reklámoznak a bankok (egyes pénzintézetek még esetleg hitelt, persze irreálisan magas kamatra), alapokat még nem láttam reklámozni! Pedig lehetne!
• a hazai megtakarító általában nagyon konzervatív: már a lekötésnél szereti tudni, mennyit fog keresni tőkéjével fél vagy egy vagy három év múlva, ha ezt a bank nem tudja megmondani (mert a termék nem olyan, hogy meg lehessen mondani) vagy a számítási módot nem tudja megadni (mint a takarékbetét kamatos kamata.... ügyfél nem választja a terméket. (igaz, azt nem állítom, hogy a tak.szöv.-ök ügyfelei mind ki is tudná számolni a kamatos kamatot tőkéjén - sajnos, de a takarékbetét már apáink ideén is létezett (sőt csak az), így abban a többség megbízik) Az emberek kockázat viselési hajlandósága a saját pénzük esetén alacsony még azoknál is (pl vállalkozók), akik a hétköznapokban sokszor sokkal többet kockáztatnak!
• amíg a jelenlegi magas 7%-os a jegybanki kamat, és a pénzintézetek még erre próbálnak rálicitálni akcióikkal, adddig a más fajta és még az ügyfelek által is érthető termékeknek nehéz ezt alaposan túlszárnyalnia.
• sajnos idehaza a legtöbb családban csak minimális a pénzügyi kultúra, pláne a modern pénzügyi kultúra. Az iskolákban pedig ma fontosabbnak tartják a hitoktatást a gazdasági, pénzügyi ismeretek oktatásnál. (Anélkül, hogy pálcát törnék, persze mind a kettő fontos a maga helyén, de úgy néz ki, hogy ma csak az elsőt engedik fontosnak lenni. Ezen az ország igen sok pénzt veszít.)
• végül, de nem utolsó sorban: jelenleg az emberek megtakarítási potenciálja igen alacsony, hiszen a hétköznapi szükségleteket is alig fedezik a munkabérek, és sokan vannak munkanélkül.

Mi a megoldás? - Blogger szerint :

• A bankoknak nagyobb részt kellene vállalniuk saját termékeikkel kapcsolatos tudás elterjesztésében és népszerűsítésében. Ez egyébként kiszámolható, hogy teljesen piaci alapon meg is érné nekik! Tegyék!
• Az iskolákban középfokú intézményekig kötelezően kell oktatni alapvető pénzügyi, gazdasági ismereteket! Erre készültek korábban tervezetek. Ha jól tudom tankönyv kezdemények is elkészültek a témában. Az oktatási államtitkárságnak a legkomolyabban ezt kellene a zászlójára tűzni. Tegyék!

• A hazai kormányzat általános hozzáállása, kommunikációja a témában lehetne sokkal meggyőzőbb! A "spekulánsok támadása" és az "eltőzsdézték" kormányzati PR kitalációk kifejezetten rosszul csengenek és nem viszik előre az ország dolgát a témában, ráadásul az emberek egy részét meg is ijesztik. Hagyják el végre!

Nyugdíj befektetés

A nyugdíj kérdésben akut a helyzet. A magánnyugdíj pénztári megtakarítások nagyrészt ledarálva, a  maradék pedig épp most van folyamatban. Az állami nyugdíjak "megvédve", de azért reálisan nem látszik, hogy a nagyon eladósodott (és ez az eladósodási folyamat ebben a pillanatban még nem is ért véget és csökkenésnek sem) ország miből fizeti majd ki értékálló módon a nyugdíjakat. Az is sajnos világ trend, hogy a nyugdíj korhatárt folyamatosan emelni kényszerül az aktuális kormányzat Európa szerte. Azaz állami pénzt fizetni csak egyre később (vö. egyre kevesebb ideig) szeretne. Sajnos így a munka világában egyre több, idősek által is betölthető munkaerőpiaci pozíciónak kell(ene) maradnia vagy keletkeznie.

A legbiztosabbnak (a lottó nyeremény mellett) az tűnik, ha az aktív korszakunkban intenzíven (ki-ki a lehetőségeihez mérten) takarékoskodunk és az így keletkező megtakarításainkat jól fektetjük be. Erre több megoldás kínálkozik.

Persze a legjobb, ha profikra bízzuk a dolgot, hiszen az emberek többsége nem befektetési szakértő. Az Önkéntes Nyugdíj Pénztárak például jó lehetőséget kínálnak erre. Ezt egészíthetjük ki a Nyugdíj Előtakarékossági Számlával (NYESZ), ahol az Önkéntes Pénztárakon kívüli megtakarításainkat elhelyezve, ott adómentesen fialhatnak. Idei évtől a NYESZ-en devizában is lehet megtakarításokat elhelyezni és befektetni, ami nagy mértékben szélesíti a befektetési palettát.

Egy barátom keresett meg nem rég azzal, hogy a szeretne idősebb korára félretenni, mit tegyen? A következőket javasoltam neki:

1.) ha megteheted, legyenek ingatlan befektetéseid, de ne hitelből! (termőföld, gyümölcsös vagy nagyon könnyen bérbeadható lakó ingatlan)

2.) a likvid portfoliót 3 részre osztanám valami ilyesmi arányban: 25%-25%-50% (ezek az arányok nem szigorúak, ízlés és kockázat vállalási hajlandóság szerint lehet módosítani)

• az első 25%-os részbe betétet (kedvencem a látraszóló takarékbetét vagy takaréklevél és a hozzá kapcsolódó kamatos kamat számítás: a megtermelt kamat is kamatozik tovább külön tulajdonosi beavatkozás nélkül) és állampapírokat tennék (nem csak magyart) vagy ezekkel egyenértékű befektetési alapok jegyeit;
• a második 25%-os kupacba vállalati kötvényeket és magas osztalékfizető részvényeket tennék (kb fele fele arányban) vagy ilyen papírokat tartó alapok befektetésijegyeit;
• a legnagyobb kupacba árupiaci termékeket tartalmazó papírokat tennék kb ilyen felosztásban: 25% WTI, 25% Brent, 20% arany, 5% ezüst, 5% réz, 15% gabonák, 5% soft. A felosztásban az olaj túlhangsúlyozása abból indul ki, hogy a kőolaj ára jelentős drágulás alatt és előtt áll, ezt egy-egy recessziv világgazdasági periódus lassíthatja, de meg nem állíthatja. Az arany súlya is növelhető - ízlés szerint -, akár az olaj rovására is, mivel jelenlegi ismereteink szerint a könnyen, relatíve olcsón kitermelhető arany mennyisége egyre fogy és az igény iránta is fokozódik. Így az arany ára - komoly korrekciók mellett - jelentős emelkedésben van az utóbbi időben és ennek hosszútávú csökkenése egyáltalán nem várható. Az ezüstöt és a rezet (vagy csak valamelyiket) kicserélhetjük ritkaföldfémre vagy uránra. A gabonák szerepeltetése és súlya is csökkenthető. Ennek lényege, hogy a földön a művelésbe bevonható területek nagysága lényegében már nem növelhető, tehát ezen a terület mennyiségen kell a gyorsuló ütemben növekvő emberiség élelmiszerét megtermelnünk, ami komoly további áremelkedést vetít előre (a gabonák ciklikus termékek, áruk évről évre függ a termési adatoktól, a trendek hosszabb távon mutathatóak ki, de érdemes a mai árakat a 10 vagy 20 évvel korábbi gabona árakhoz hasonlítani és mindenki látni fogja miről írok itt). A soft termékek (cukor, kávé, kakaó, gyapot) árai szintén a megnövekvő kereslet miatt hatalmas növekedésben vannak több éves távon.
• Van egy negyedik kupac is amire lehetőség van a többi rovására - de én ebből most nem választottam. Kockázatvállalóbbak tehetnek ilyeneket is a portfoliójukba. Ezek a növekedési részvények és indexek: ha van olyan konkrét cég vagy gazdasági terület jelentős részvénye vagy indexe, aminek a növekedésében hiszünk (amilyen a Microsoft, az IBM vagy az Intel volt a 80-as évek végén vagy a Cisco a 90-es évek elején), azt érdemes kis mértékben (3-8%) beleépíteni a portfólióba.

3.) egy bizonyos vagyon méret fölött érdemes a megtakarítási portfolióba - szigorúan szakértő segítségével - műalkotásokat is bevenni. Továbbá fizikai arany vásárlása is gyakran szóbakerül.

Kérdés szokott lenni, hogy mekkora összeget tegyek félre havonta? Ez attól függ, hogy milyen életszínvonalon szeretnél élni idős korodban és mikor szeretnél nyugdíjba menni? Például ki akarod-e várni az állami nyugdíjkorhatárt? Erre a kérdésre így látatlanba nehéz válaszolni. Sajnos nagyon sokan nem tudnak a nettó fizetésükből annyi pénzt félretenni, amennyi igazán biztosíthatná az időskori relatív anyagi jólétet.