Infláció

Zsiday Viktor - fotó: origo.hu

Az ismert hazai befektetési guru, Zsiday Viktor, egy mai blog bejegyzésében az infláció veszélyeire figyelmezteti olvasóit. A világ nagy jegybankjai által a semmiből teremtett és a gazdaság szereplőire öntött pénz mindenképp inflációt okoz (bár a fejlett világ egy jelentős részén ma még a defláción aggódnak /Lásd M. Draghi tegnapi nyilatkozatát, amiben hűti a befektetők ilyen irányú találgatásait/). Portfóliónk jövő év elején aktuális felülvizsgálatánál érdemes elgondolkozni rajta, hogy ennek hatásait hogy védhetjük ki. Szükség esetén kérjünk segítséget befektetési tanácsadótól. A cikket ajánlom figyelmébe valamennyi olvasómnak.

Német ingatlan piac: nincs buborék

Bő egy héttel ezelőtt a Bundes Bank kiadott egy figyelmeztetést a német lakásárak nagy ütemű növekedéséről és szinte riadót fújt egy új potenciális ingatlan buborékra vonatkozóan. A hírrel több nemzetközi és hazai gazdasági sajtó termék (pl. WSJ online) is foglalkozott akkor.

Német ingatlan árak alakulása, Berlinben a legnagyobb az ugrás - sueddeutsche.de

A minap olvastam egy nagyon jó összefoglalót Zsiday Viktort blogján, melyet az említett hír kapcsán tett közzé a neves hazai guru. Ennek lényege, hogy Németországban a német emberek "zsebében" az elmúlt években (a német versenyképesség javítása miatt) kevesebb pénz mardt. Aminek hatására az ingatlan árak is elmaradtak más európai országok ingatlan áraihoz, illetve azok növekedéséhez képest. Miután a válság alatt és után mindenki Németországba hordta a pénzét és az EUR kamat is alacsony, így az ország dúskál a pénzben, amiből több jut bérekre és olcsó hitelekre is. Olcsó tehát jelzálog hitelt felvenni és nő a kereslet ismét az ingatlan tekintetében. (Ez egyébként az ottani piacon fontos bérleti díjakat is lassan emeli. - Blogger) Az ár növekedés így nem buborék, hanem inkább a korábbi lemaradás behozása. Viktor szerint a trend nem is fog mostanában megállni, hiszen európai összehasonlításban a német igatlan árak még mindíg olcsók.

Érdemes lehet befektetői szemmel is elmélázni ezen a helyzeten. Vajon milyen ágazatoknak, papíroknak kedvez a trend? Természetesen az egyik szegmens a német építőipar lehet, a másik az ingatlan kereskedelem és ingatlan bérbeadás. A Bloggernek a szektoron belül a következő nagy német tőzsdén jegyzett vállalatok jutnak eszébe: az építőipari cégek közül: InCity AG, Hochtief (bár ez utóbbinak bevételei inkább globálisak); az ingatlan kezelő, bérbeadó vállalatok közül: Deutsche Wohnen, Deutsche Annington, Gagfah, GSW Immobilien (mely hamarosan fúzionál a Deutsche Wohnen-nel), TAG Immobilien, LEG Immobilien.

A német lakossági ingatlan piac specialitásaival és az itt mozgó tőzsdei cégekkel az Economist egy nem rég megjelent cikke szintén foglalkozik.

Trend forduló a kötvény piacon

A fejlett országok gazdasága lassan kikecmereghet a kátyuból. Legalábbis az elmúlt hónapok ebből a térségből érkező makrogazdasági adatai ezt mutatják. A görög, majd a ciprusi válságot követően fellángolt EUR szkepticizmus alábbhagyott. A német gazdaságból egyre több jó adat érkezik. Az Egyesült Államokban a FED általi kötvény vásárlások csökkentése van napirenden. Sokan már a mesterségesen "lecsavart" jegybanki kamatok emelését vízionálják.

Ez az új helyzet azonban megváltoztathatja a kötvény piacon kialakult jelenlegi helyzetet és komoly piaci változásokat indukálhat a következő időszakban. Erről szól Zsiday Viktor bejegyzése. Ajánlom minden olvasóm részére.

A ciprusi helyzetet értelmezi Zsiday Viktor

A ciprusi bank betétek megcsapolása példátlan, de Zsiday Viktor szerint nincs más reális lehetőség. A bejegyzést ajánlom minden olvasómnak a helyzet jobb értelmezéséhez.

Jegybanki unortodoxia - Zsiday Viktor

Ajánlom minden olvasómnak Zsiday Viktor jegyzetét a mostanában a sajtóban folyamatosan tárgyalt jegybank elnöki csere kapcsán fellángolt és sokak által biztosra vett unortodox jegybanki lépésekkel kapcsolatban.

Kamatvágások, fellendülési álmok - Zsiday Viktor jegyzete

A hazai közgazdász és befektetési guru Zsiday Viktor tegnapi blog bejegyzésében további kamatcsökkentést, EUR-ba fektetők nyereségét, az EUR alapú hazai vállalati kötvények nyertes voltát, a deviza alapú állampapír hozamok 2-3%-ra csökkenését és összességében pozitív hazai gazdasági folyamatokat vízionál meglehetősen optimista hangulatban.

Blogger véleménye: A világ nagy jegybankjai öntik a pénzt a piacokra. Ezek keresik a helyüket. Jut belőlük sok felé, de leginkább a "biztonságos" országok devizáiba és államkötvényeibe került a javuk. Mivel a világgazdaságban az "óriás pánik" hangulat csillapodott, így a svájci, japán, amerikai és német állampapírokban felhalmozott pénzek egy része elkezdett kockázatosabb piacok felé (pl. Magyarország) mozogni és ebbe a folyamatba "belefér" bőven az extra magas hazai alapkamat némi visszavágása. A forró pénzek ettől még mozogni fognak a magyar állampapírok irányába.

Fontos, hogy ez a mozgás azonban nem tarthat örökké! Több reális lehetőség hatására is megállhat ez a beáramlás és - esete függvényében - valamilyen ütemű kiáramlás indulhat meg.

Ilyen esetek lehetnek: a nagy jegybankok csökkentik a "pénznyomtatás" ütemét; az EU-ban valamilyen okból újra fokozódik a gazdasági feszültség (pl. Görögország sorsa továbbra is kérdéses, Németország választásokra készül, közös bankfelügyelet felállításának sikeressége, stb.). Ezeken kívül is lehet oka még bőven a tőkének a hátraarcra a kockázatosabb piacokról (pl. kínai gazdasági problémák, iráni nukleáris probléma). Ezen esetekben az ország csődkockázati mutatója (CDS) várhatóan meredeken megugorhat.

Az IMF megállapodás hiányában azonban a Kormány nem tehet más, mint a sokkal kockázatosabb, de politikailag számára vállalhatóbb kamatcsökkentési út. Ha (!) az említett tendenciák nem változnak, akár be is jöhet (egy ideig) ez a fajta "hitel olcsóbbítás", de igen komoly a kockázat!

A fent belinkelt cikket ajánlom minden olvasóm figyelmébe.

Nagy gáz van!

A spanyol 10 éves kötvény hozama a hét végére bőven 7% fölé ugrott, ami az a varázs szint Európában, ami felett az elemzők fenntarthatatlannak ítélik az államadósságot. A spanyol papírok hozam szintje eddig is nagyon közel tartózkodott ehhez a szinthez. Teszi mindezt úgy, hogy a német alkkotmánybíróság, majd a német parlament is jóváhagyta a spanyol bank mentő csomaghoz adandó német támogatást. A problémás bankok így mindenek előtt egy 30 milliárd eurós gyorssegélyt kaphatnak (szigorú feltételek mellett).

Mindeközben a svájci és német, osztrák államkötvények hozamai soha nem látott mélységbe kerültek (lényegében a hozamok negatívok, tehát fizetni kell a kötvényeseknek a pénzük őrzéséért!!). A befektetők hatalmas pénzeket mozgatnak a kötvénypiacokon a biztonságosnak vélt országok felé.

A fejlődő orsszágok kötvényei irányi megnövekedett kereletés az ehhez kapcsolódó hozam esések is a fentiekhez kapcsolódik.

A jelenség azt mutaja, a befektetők egyre kevésbé bíznak abban, hogy Spanyolország a saját lábán túlélheti a következő időszakot. Ez nagyon komoly veszélyforrás, ami a kötvénypiacon túl sajnos az áru és részvény piacra is ilyesztő hatással lehet. (Nem is véletlen, hogy a bankmentő akcióhoz szükséges pénzt ilyen sebeséggel hagyta jóvá minden szereplő!)

Mindeközben az EUR/USD kereszt folyamatosan esik, ami szinté mutatja, hogy az európai deviza a befektetők szemében leértékelődik. Az északi országok polgárai - főleg a németek - nagyon nagy számban utasítják el (minden közvéleménykutatás szerint) a déli országok hazai adófizetői pénzből történő mentését.

Spanyol 10 éves kötvény hozam - marketwatch.com

Zsiday Viktor reagált Heim Péter javaslatára

Ez a bejegyzés lényegében csak egy update a korábbi bolg bejegyzésemhez. Érdemes elolvasni Zsiday Viktor reakcióját is Heim Péter nyugdíj csökkentés javaslatára.

A válasz lényege, hogy KELL nyugdíj csökkentés, lesz is (és folyamatban is van ilyen), de a kommunikációja Heim Péter részéről vitatható.

Viktor cikkét elolvasva remélem mindenkinek "leesik", hogy vitális érdeke minden munkaképes korú embernek, hogy bármiáron kiszorítson a bevételeiből nyugdíjcélú megtakarítást (ÖNYP, NYESZ, egyéni megtakarítás, stb). Különben sajnos várhatóan nagy nélkülözés köszönthet rá 20-40 év múlva!

Miért van válság?

Zsiday Viktor blogjából szeretnék egy cikket ajánlani minden érdeklődő olvasónak. A bejegyzés azokat a tévedéseket oszlatja el, hogy tulajdonképp mibő ered az az óriási adósság halmaz, amiben Európa országai csücsülnek. A cikk megállapítja, hogy (Görögország kivételével), a többiek lényegében az Euró bevezetés áldozatai. Az Euró alacsony kamat szinteket és olcsó pénzt hozott, ami felpörgette a hitelezést, növelte a bér színvonalat, beindultak az építőipari fejlesztések és az ingatlan boom. Majd a 2008-as válság kitörésével mindez elillant. Maradt a hatalmas adósság tömeg, mely csak egyre nagyobb hízott az egyre drágább finanszírozás miatt. Érdemes elolvasni.

Csődök szele

A világgazdaság napjainkban hatalmas adósság heggyel kűzd. Az alapvető probléma, hogy a világ szinte minden (gazdasági szempontból) "fontosabb" részén többet költenek, mint amennyit megtermelnek, vagy amennyit hihetően meg fognak termelni belátható időn belül. A különbséget a világ szinte minden részén hiteből fedezik. A legtöbbet Európa problémáival foglalkozik a világ, különösen a héten, hiszen a holnepi megismételt görög parlamenti választás tétje nagy (bár több elemző szerint, minden esélyes párt megtartaná az EUR-t és az EU-ból való kilépést sem sürgetik, a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás újratárgyalást pedig ma már mindegyik fél elkerülhetetlennek látja). Ugyanakkor látni kell világosan, hogy az adósság nem csak EU-ban nagy probléma! Az Egyesült Államok gazdasága ma épp úgy óriási adóssággal kűzd, mint Japáné.

Ezen adósságok korrekt, kamatos visszafizetéséhez olyan gazdasági növekedésre lenne szüksége ezen országoknak, mely teljesen irracionális jelenleg. Marad a másik lehetőség (már aki a saját pénzében adósodott el): el kell inflálni. Azaz ki kell nyomtatni a kölcsönadott pénzt és azzal kell fizetni a hitelezőknek. Ettől a pénz értéke elvben romlik, de ez csak akkor igaz, ha egyébként a világgazdaság többi nagy szereplője és a pénzük is "stabil" ..., azaz ha hozzájuk képest tud romlani az a valuta, amit nagy mennyiségben nyomtatnak. Azonban ha mindenki nyomtat ... ?!
Gyanús, hogy a nemzeti gazdaságok jelenlegi működési mechanizmusainak a végnapjait éljük. A világgazdaság akkor a adósság tömeget cipel magával, ami a további növekedésnek is akadálya valamint téves képzeteket kelt komplett társadalmakban. (Lásd pl a jelenlegi Görögországot vagy akár hazánkat.)
A csődök szele fúj mindenfelé.
A jó hír, hogy bár egy csőd hatalmas sokk a gazdaságban: pár év nagyon komoly szenvedést hoz. Azonban ezen évek elteltével megindulhat a növekedés. Akár igen gyors növekedés, hiszen az adósság visszafizetésének terhe nem "húzza vissza" az adott nemzetgazdaságot.

Zsiday Viktor Japán adósságának fenntarthatatlanságát és vélhetőleg a japán gazdaságot belátható időn belül megrázó komoly sokkot vízionál egy Bloombergen megjelent cikk nyomán saját blogjában. A cikket ajánlom minden olvasómnak.

"Egyetlen válság sem tart örökké!" - Zsiday Viktor

Zsiday Viktor blogjában tett közzé egy szimpatikus értekezést az eluralkodott pesszimizmussal kicsit szemben. Bár rövid távon a Blogger inkább pesszimista, de a címbeli kijelentéssel természetesen teljesen egyet tudok érteni, azonban egyáltalán nem mindegy milyen úton és mennyi idő alatt jutunk el a Viktor által is leírt jövőbeli gazdasági növekedéshez. Ettől függetlenül ajánlom olvasóim figyelmébe.

Zsiday Viktornak a lottólázzal kapcsolatban is van eredeti befektetői javaslata.

Arany befektetések - vélemény

Zsiday Viktort egy Warren Buffett idézet ihlette meg az aranybefektetésekre vonatkozó blog bejegyzésére. Javaslom minden olvasómnak elolvasni a véleményét, aki arany befektetésben "ül" vagy ilyet tervez.

Mindkettő Francois - Zsiday Viktor

Hollande házaspár - metropol.hu

Francois Hollande kis többséggel nyerte a francia elnökválasztás második fordulóját. Riválisa, a regnáló elnök, Sárközy már gratulált a nyertesnek. Elemzők a hétvégén komoly piaci "negatív" reakciókat jósoltak, de ez - legalábbis Európában és az Egyesült Államokban - nem következett be: a vezető német index, a DAX a nyitásbeli esést egy erős, egésznapos hegymenettel korrigálta és képes volt pozitív tartományban zárni a napot. A párizsi tőzsde index is nagy hegymenetet produkálva +1,65%-on zárt ma. A Londoni tőzsde ma zárva volt.

Az új elnök szinte azonnali meghívást kapott a Fehér Házba a 2 hét múlva esedékes G8-as csúcstalálkozó előtt. Megtörtént az első telefonos megbeszélés Angela Merkellel is, aki gratulált megválasztásához és meghívta Berlinbe. Hollande megígérte, hogy beiktatását követő első útja a német fővárosba vezet majd.
Elemzők egyértelműen azt jósolják, hogy Hollande nem rúgja fel a németekkel kötött francia paktumot és a hazai, gazdaságot jelentősen érintő intézkedéseinek jó részéből (pl nyugdíj korhatá újbóli leszállítása 60 évre) is vissza kell majd lépjen.

Zsiday Viktor gazdaságtörténeti visszatekintést nyújt és hasonlítja össze mai blog bejegyzésében a korábbi elnök Francois Mitterand politikai ténykedését a tegnap megválasztott új elnök, Francois Hollande programjával.
 

Zsiday Viktor írása a portfolio.hu-n

A hétvégén jelent meg Zsiday Viktor vélemény cikke a portfolio.hu-n, ami tükrözi a Blogger véleményét is a kormány gazdaság politikáját illetően.

Kormányzati trükközések - Zsiday Viktor

Zsiday Viktor a kormányok "érdekes" könyvviteli jelenségeire hívja fel blog bejegyzésében a figyelme.

"A fejlett államok explicit és implicit adósságai olyan nagyok, hogy egészen biztosan nem fogják tudni visszafizetni őket, ígéreteiket nem tudják teljesíteni (effektíve ez a "default" jelentése) és ennek megfelelően valószínűleg nem fognak teljesíteni a kötvényesek (csőd, vagy ahol tudják elinflálás) és saját lakosságuk (nyugdíjak, szociális ellátás TB-ellátások csökkentése, fizetőssé tétele, stb.) felé sem.  Persze ez még soká lesz, ..."

Fenntarthatatlan az államkötvény kibocsátás a jelenlegi szinteken!

Zsiday Viktor tegnapi bejegyzésében elmagyarázza, hogy nagyon nagy baj felé sodródik az ország a jelenlegi kötvénykibocsátásokkal. A cikk önmagában nem tartalmaz újdonságot, inkább csak újra figyelmeztet: az ország könnyen találhatja magát az év második felére egy igen komoly finanszírozási, bizalmi válság közepén.

"A jelenlegi gazdaságpolitika, a drága, piaci finanszírozás eröltetése egyenes út az államcsőd felé. A magyar gazdaság a 8-9%-os hozamszintet nem tudja kitermelni. Minden újabb kötvénykibocsátás, amely ilyen magas szinten történik, újabb lépés a csőd felé. Nincs idő hezitálásra, időhúzásra, blöffölésre, török útra, csak egyetlen megoldás van: a lehető leggyorsabban olcsó finanszírozást szerezni."

Ugyanezt fogalmazta meg Petschnig Mária Zita is egy mai tévé interjúban. 

Egy, a portfolio.hu gazdasági portálon, megjelent cikk a londoni Capital Economics anyagát ismerteti, mely szintén komoly állításokat tartalmaz és szintén a csőd kockázatára figyelmeztet.

Görögország és a csőd

tozsdeforum.hu

Gáz van! Hogy mekkora, azt még nem tudjuk pontosan. A görög állampapírok magánbefektetőinek nagyobbik része minden esetre egyenlőre nem szeretne önként lemondani befektetett tőkéjének nagyobbik részéről és belemenni a maradék kifizetésének önkéntes átütemezésébe. Tegnapi állapot szerint a befektetőknek csak mint egy negyede érezte úgy, hogy részt szeretne "önként" venni a trojka (EU, IMF, ECB) és a görög kormány által rovásukra kimunkált adósság konszolidációban. Márpedig a trojka által jóváhagyott "nagy lóvé" csak akkor érkezik, ha a magánbefektetők is hajlandók "áldozatokat vállalni". 

Eredeti tervek szerint, ha a befektetők 90%-a igent mond a fenti tervre, akkor a végsőkig óckodó 10%-nyi befektetőket teljesen kifizetnék. Mivel a görög kormány nem nagyon bízott eredetileg sem abban, hogy a 90%-nyi "önkéntes" kötvény tulajdonos lesz a tervre, így a görög parlament korábban hozott egy törvényt miszerint, ha a magán kötvény tulajdonosok 2/3 része önként vállalja a tőkeleírást, akkor a maradék 1/3 részre rákényszeríthető a megállapodás elfogadása. A bökkenő ott van, hogy igen nagy az esélye, nem jön össze a 2/3-adnyi "önkéntes" sem. Erre nincs felkészítve a rendszer; ekkor a görög kormány nem tehet mást: bejelenti a csődöt és elkezd leülni tárgyalni a felekkel a kifizetésekről.

A rendszert korábban azon logika mentén találták ki, hogy a befektetőknek azért éri meg csatlakozni, a tőkéjük részleges leírását eredményező megállapodáshoz, mert így legalább a maradék tőkéjük megmarad, míg egy csőd eseménynél a kormány akár a teljes összeget "lenyelheti". Itt jönnek azonban közbe a sokat emlegetett CDS-ek (Credit Default Swap). Ezek lényegében olyan biztosítások, melyeket a kötvény befektetőknek csőd esetén fizet az érintett adós (jelen esetben a görög állam) helyett. Azonban az egy komoly biztosítás jogi kérdés és szakértők között is vitás terület, mikor élesedhet be a CDS és mikor nem. Azaz valójában a CDS-t kiállítóknak mikor kell csődnek tekinteni egy eseményt és mikor nem ... 

A befektetők jó része most mégis úgy gondolja, hogy a CDS piac aktíválódni fog és ők így előbb utóbb a teljes tőkéjükhöz jutnak majd.

További probléma, hogy egy ilyen aktíválódás jelentősen megterhelné azt a banki, biztosítói szektort, amely épp kikecmereg a válságból és egyenlőre nem lehet látni, egy ilyen helyzet hogy érintené a szektort ...

Na és persze felmerül az a probléma is: mi van, ha valamilyen módon megakadályozzák a CDS-ek aktíválódását, az pedig az egész CDS piac létét kérdőjelezné meg egyből ... Na és persze nagyobb eladásokat generálna a többi perem EU ország kötvényei esetében. Hiszen sok befektető csak a CDS vásárlásával együtt vállalja az ezekbe történő befektetést (pl. egy nyugdíjalap nem kockáztathatja a kis befektetők pénzét nagyobb mértékben).

A probléma tehát nagy és a piacok tegnap részben emiatt kapcsoltak pánik üzemmódba. A DAX több mint 3%-ot esett, de az amerikai indexek is rendeset zakóztak. A szakértők véleménye megoszlik a probléma mértéről. Vannak akik szerint a piacok a csődöt beárazták, hiszen több mint egy éve tart a mentés ... Sokan és sok helyen elmondták, hogy Görögország menthetetlen. Igaz a politikusok ezt a végsőkig tagadják.

Ezek után nagy csoda lesz, ha sikerül valamilyen úton a hard default-ot (rendezetlen csőd) elkerülnie az országnak.

Érdemes elolvasni Zsiday Viktor blog bejegyzéseit is a görög témában itt és itt meg itt.

"A pénzpumpa világnapja" volt tegnap

Az Európai Központi Bank (ECB) úabb pénzpiaci likviditást fokozó (azaz a piacokon mozgó likvid pénz mennyiségét növelő) lépést hajtott végra tegnap. Az ECB pénznyomdája azonban kissé különbözik attól, amit a amerikai társától (FED) korábban már láthattunk. A pénz "csinálás" egy elegánsabb és egyben az európai problémák egy részére is részlegesen megoldást kínáló megoldását választotta a öreg kontinens jegybankja. A módszer a következő: az európai kereskedelmi bankok évi 1% kamat mellett igényelhetnek 3 évre kölcsönt a központi banktól letéti fedezet ellenében. Letéti fedezetként pedig elfogadják az összes EUR-t használó ország közepes és hosszú lejáratú állampapírjait. Igen, azokét is, amelyek problémásak! A bankok az így megszerzett óriási pénzből elkezdik venni a magas hozamú európai állampapírokat (az EUR alapúaknál még deviza kockázatot sem futnak), amivel könnyen érhetnek el 3-4-5-6%-os hozamot is! Az 1% és a 3-6% közötti különbséget pedig tisztán zsebreteszik! Ezzel megvalósul a bankok feltőkésítése és elvben újra van miből hitelezniük! Zseniális, nem?!

Az egy másik kérdés, hogy az így keletkezett hatalmas pénzt a bankok gyorsan kihelyezni jellemzően leginkább a tőzsdéken tudják és kevésbé a lakosság vagy a vállalatok felé. Így aztán a tőzsdei árfolyamok (mind az érték-, mind az árutőzsdéken) szépen emelkednek. (Igaz nem ez az egyetlen tényező a jelenlegi  emelkedésben.)

Az ECB decemberben egy likviditás fokozó ütemet már végrehajtott a fentiek szerint. Akkor 543 bank kért pénzt a fenti szabályok szerint a jegybanktól 489 milliárd euró értékben!! A tegnapi pénzkiosztásra már 800 bank jelentkezett be és 529,5 milliárd euró összeg került ilyen módon a kereskedelmi bankokhoz.

Zsiday Viktornak továbbá az is feltűnt, hogy a likviditás fokozó intézkedés február 29.-én történt, ami pedig köztudottan általában 4 évente van (egy két kivételes 4. évet nem számítva). Akkor hogy lehet a kölcsönt visszafizetni 3 év múlva február 29.-én?!

Kaszálnak-e a bankok a magas svájci frank árfolyamon?

A bankokról mindenkinek megvan a véleménye, tapasztalata. A romló árfolyamok mentén emelkedő hitel törlesztő részletekkel kűzdők - kicsit populista módon -, de szeretik a bankok nyakába varrni megnövekedett terheiket. Azt persze senki nem állítja, hogy a bankok ma született bárányok és sok "érdekes" esetről lehet hallani akár csak közvetlen baráti kőrben is, de hogy jól járnának a magas árfolyammal, az egyszerűen nem igaz. Zsiday Viktor blogjában foglalkozik a témával. (Az aktualitást Hódmezővásárhely polgármesterének nyilatkozatai adják.)

Malév R.I.P.

Malév dolgozók - malev.hu

Ma reggel a MALÉV igazgatósága úgy döntött, hogy a veszteségek minimalizálása érdekében a céget bezárják, a gépek pedig már nem szállnak fel. Éjszaka a Tel-Aviv-ból haza indulni készülő járatot a kinti reptér már nem szolgállta ki. A MALÉV-ot felszólították a reptér felé fennálló adóssága azonnali kifizetésére, amit nem tudott vagy nem akart megtenni. A cég vezetése tudta, hogy ha egy ilyen felszólításnak nem tesz eleget, akkor várhatóan nagyon gyorsan a többi reptér és más beszállítók is hasonlóan léptek volna a cég felé, ami viszont anyagilag nem volt tartható.

Érdekessége a dolognak, hogy a cég által lízingelt 9 repülőgépet már ma délben szállítanák vissza az írországi bázisukra. Azért a feltételes mód, mert a MALÉV pilótái - akikre számított a lízingbeadó cég - nem vállalták a repülést, így most még keresik a pilótákat a szállításhoz. A légiközlekedést ismerő szakértők szerint, azonban 14 gép szállítását (útvonal engedélyek, repülőtéri fogadó időablakok, egyéb engedélyek, stb) pár óra alatt nem lehet leszervezni, így nagyon valószínű, hogy a MALÉV vezetése már rég tudott a megállásról és az izraeli eset nélkül is ma megállt volna a cég. (Más kérdés, hogy a tel-avivi reptér lépése kapórajött a hazai légitársaságnak.) A MALÉV leányvállalatai (pl CARGO) egyébként nem álltak meg, a cég ezen részei továbbra is dolgoznak.

Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádió nyilatkozatában utalt rá, hogy nem tett le a kormányzat egy nemzeti légitársaságról. A MALÉV név nem a most csődeljárás alá kerülő cégé, hanem egy vagyon kezelő cégen keresztül a magyar államé, így annak továbbvitele egy esetleges új cégnél nem lehet probléma. Az már nagyobb gond, hogy a MALÉV kieső járatainak helyére szinte azonnal lecsaptak a diszkont légitársaságok. A WizzAir, Travel Service és a Ryanair is azonnal komoly kapacitás bővítést jelentett be. Vélhetőleg a MALÉV-tól elbocsátott légiközlekedési dolgozók egy részének is állást tudnak kínálni.

A konkrét eseményeken túl persze a legnagyobb baj, ahogy eljutott idáig a MALÉV és ebben a jelenlegi és előző kormányok és a légitársaság jelenlegi és korábbi tulajdonosai, vezetői is mind vétkesek (persze más más mértékben). A nemzeti érzelmeken és számos személyes pozitív tapasztalaton túl persze nagy kérdés, van-e 2012-ben gazdasági alapokon létjogosultsága egy "hagyományos" "nemzeti" légitársaságnak a magyar piacon, amilyen a MALÉV volt!

Még egy: Érdemes a MALÉV gazdálkodási eredményeit összevetni a WizzAir eredményeivel! Zsiday Viktor összevetette a 2010-es adatokat. Érdemes megnézni a számokat!