A Krízis

A héten sok minden történ, de az egyik meghatározó politikai-gazdasági téma az ukán helyzet, a krimi válság volt.

Kiderült, hogy a múlt hét végén nagy lendülettel orosz katonáknak látszó és orosz szuper fegyverekkel állig felfegyverzett krimi önvédelmi egységek által elfoglal, de Ukrajnához tartozó Krim-félsziget körüli bonyodalmak Moszkva számára már inkább tehernek látszanak (ebben a formában). Putyin mára talán megelégedne azzal is, ha Kijev nagyobb önrendelkezést biztosítana a Krim számára. Persze a kocka el van vetve ... A helyzet előre haladottabb ennél, mert a Krim új vezetése inkább az elszakadást választaná. A félsziget bejáratát örző "civilek" az EBESZ részéről érkező megfigyelőket figyelmeztető lövésekkel kényszerítettek megfordulásra. 

Ukraina és Argentína csődjének valószínűsége;
a febtuár végén belengetett orosz hitel miatti esés
jól látszik - dbresearch.com

Az elmúlt években az egekbe szökő nyersanyag és energiahordozó árakból az orosz államkincstár komoly bevételekre tett szert, amiből jut, jutott bőven szubvenciókra, népjó/jobb/létre, komoly katonai kiadásokra, kisebb háborúkra, korrupcióra, presztizs beruházásokra. A világpiacon azonban trendszerűen csökkennek a nyersanyag és energiahordozó árak (és az elemzők hoszabb távon csak még alacsonyabb árakat várnak), ami jelentősen kezdte apasztani az orosz állami bevételeket és belülről kezdte ki Putyin hatalmát, népszerűségét. Oroszország szuperhatalmi státusa is lényegében a múlté. Egy a G8 (nagy)hatalmak közül. (Az ukrán események után ez a G8 státus is veszélyben van. A pár éve még a befektetők között sztárolt BRIC országok mindegyike mára igen kockázatos befektetési tereppé vált, ahonnan a tőke (különböző mértékben, de) inkább kifelé áramlik. A folyamat az utóbbi időben több fejlődő régió tekintetében jelentősen felgyorsult, amiben persze az amerikai jegybanki kötvényvásárlási ütem lassítása (tapering), egy potenciálisan várható amerikai kamatemelés és sok fejlődő ország egyedi problémája (Kína, Töröko., Szíria, Argentína, Venezuela, stb.) is benne van.

A Világbank 2013-as Oroszország jelentését tanulmányozva még számos tényt tudhatunk meg az ország gazdasági helyzetéről.

Az ukrán helyzetet befektetői szemmel nézve: általában minden komolyabb, a világ békéjét veszélyeztető háborús konfliktus a nemesfémek árát megugrasztja. Ezt láthattuk is a hét elején. Az arany unciánkénti ára 1350 dollár fölé szökött hétfőn, majd kedden, a feszülstég csökkenésével, ereszkedni kezdett. Amennyiben a geopolitikai feszültség újra fokozódik, ismét számíthatunk a nemesfémek áremelkedésére.

Egy jelentősebb háborús feszültség szinte kötelezően emeli a kőolaj árát is. A Brent ára hétfőn 111 USD/brl fölé ugrott, míg a WTI a hét első napján a szokatlanul magas 105 USD/brl szint felett is ját.

Ukrajna és Oroszország a világ két meghatározó gabonatermelője. Egy potenciális háború visszavetheti a termelést és az exportot, ami egyenesen csökkenti a világpiaci kínálatot és ezzel emelheti az árakat. A gabona árak lényegében egész héten emelkedtek. 

Ugyanakkor hétfőn a fejlett piaci kötvény hozamok esésnek indultak, de persze a válság enyhülésével a hozamok gyorsan újra emelkedésnek indultak. A német 10 éves állampapír ára hétfő és péntek között 1 eurócentet emelkedett és 1,653-on zárt (1,55-ön volt a hétfői mélypont). Pánik helyzetben a pénz fejlett piaci kötvények irányába áramlik a remélt biztonságba, ami az árakat emeli, a hozamokat csökkenti. (Bár a fejlett kötvények hozam esési trendjét az események - vélhetőleg - nem törték meg, csak időlegesen.)

A konfliktus kiszélesedését követően hétfőn a külföldi befketetők és a hazai polgárok pánik szerűen kezdték pénzüket rúbelről és hrivnyáról dollárra, euróra és svájci frankra váltani, ami mindkét érintett devizát a mélybe rántotta. Hétfőn az orosz jegybank 5,5%-ról 7%-ra volt kénytelen emelni a kamatszintet és komoly mennyiségben kezdte a rubelt vásárolni. A MICEX tőzsdeindex 11%-ot esett, ami 2008 óta a legnagyobb napi esés. A Gazprom részvényeinek ára 14%-ot esett ugyanezen a napon.

Persze a legnagyobb tanúlság, hogy a részvény árak és az árfolyamok is a hétfői gigászi esés után, emelkedni kezdtek, ahogy a válság és a gyors katonai manőverek helyét a diplomácia kezdte átvenni és a forró helyzet hűlni kezdett.

földgáz vezetékek Európában - rightnow.io

A katonai helyzet ugyan hűvösebb, ám az ukrán gazdaság kvázi csődben van. A Gazprom persze a héten máris kérte az elamradásokat, aminek hiányában esetleg nem szállítanak. Ez Mo.-nak is probléma lehet, mert ugye a csőben nincs külön magyar gáz és ukrán gáz, hanem vagy van gáz vagy nincs. Ha van, akkor az ukránok jó eséllyel ki fogják venni a részüket (de nem biztosan fizetik azt ki), így esetleg hozzánk már nem jut majd vagy ezért vagy mert az oroszok ezt a helyzetet eleve ki szeretnék zárni és "ideiglenesen" leállítják a szállításokat. De Európának kerülőúton ígérhetnek szállítást, az más kérdés, hogy a kerülőút sokkal szűkebb és zsúfoltabb, amiért nekünk komplikáltabban és drágábban juthat kevesebb gáz ... Persze ez a helyzet senkinek nem érdeke hosszabb távon, de rövid/közép távon ... akár elő is fordulhat ez a szcenárió - sajnos.

Szép ereszkedésben a hazai csődkockázati mutató

Magyar csődkockázati mutató (CDS) alakulása - bloomberg.com

A hazai csődkozkázati mutató június eleje óta kb 100 pontot ereszkedett, ami jól mutatja, hogy az IMF tárgyalások elindulását kezdte beárazni a piac. Ha a piacok a tárgyalások sikerében is elkezdenek bízni, az további igen jelentős csökkenést jelenthet majd a mutató értékében.

Esik a csődkockázat

A múlt heti 635 pontos több havi csúcsról a CDS felárunk mára 566 pontra esett.

Ez önmagában is jó hír, de érdemes röviden felsorolni, az okát is.

• A pozícióban meglehetősen tehetetlenül vergődő Fellegi helyett Varga Mihály vette át a staféta botot a tárgyalások irányítása felett. Elemzők azt találgatják a különböző megszólalások alapján, hogy Vargának mintha nagyobb mozgásteret engedne a Miniszterelnök és neki - egyenlőre - a piacok is jobban hisznek. Az új tárca nélküli miniszter többször, több helyen is lenyilatkozta, hogy nagyon közelinek érzi a tárgyalások elkezdését. A héten megjelent nyilatkozatában pedig még a nyárra ígért megállapodást is.
• Az elmúlt napokban különösebben rossz hírek nem jöttek hazánkból nemzetközi szemmel. ("No news is good news.")
• A nemzetközi figyelem elsősorban Spanyolországon és Görögországon van. Továbbá nagyon nagy fókuszban van Olaszország és az említett országok kötvény hozamainak alakulása. A nemzetközi szervezetek vélhetőleg könnyítéseket fognak adni Görögország részére, ha az új kormány ezt kéri majd.
• Az EUR/USD kereszt az elmúlt napokban enyhén erősödött, ami a EUR és a forint erősödését hozta a dollárral szemben. Ez is jót tett a CDS érték csökkenésének.
• A kormányfő egy eheti sajtó nyilatkozatában a bankadó már jövő évi - esetleges - kivezetéséről beszélt, ami szintén stabilizációs hatású.

Összességében a miniszter csere és az új miniszter kommunikációja és a kapcsolódó némi nemzetközi bizalom többlet hatására a CDS árfolyamunk is jelentősen csökkenni tudott.

Bizalom benéz

A magyar fizetőeszköz ma a 300-as EUR árfolyam szintjétől eltávolodotté és pillanatnyilag 295,2Ft-ért adnak 1 EUR-t középárfolyamon. A megugrás oka kettős. Egyfelől több hír is megjelent arról, hogy a kormány meghátrál a jegybank törvénnyel kapcsolatban és beleteszi az IMF által várt, de az előző, a hétfői szavazásra beterjesztett verzióban még nem (vagy nem úgy) szereplő, passzusokat. Másfelől a nemzetközi piaci hangulat is hatalmas lendületett vett szerdán felfelé, miután komolyan gondolkozik a FED kormányzó tanácsa az amerikai pénznyomtatás új körének elindításán már idén!

A piac a hétfői szavazás lefújását jól vette. Sokan úgy gondolják, hogy a nagyon meggyengült hazai fizetőeszközzel debütálló Varga Mihály áll a kormány oldal irányváltása mögött. Meg tudta győzni a Miniszterelnököt az irányváltás szükségességéről és nélkülözhetetlenségéről.

Varga élesen kiállt az IMF megállapodás mellett és pár héten belül beterjesztenek egy, a nemzetközi szervezetekkel leegyeztetett, szöveget a Parlament elé. A 305 körüli szintről így került először 301 majd tegnap 300 alá és ma már 295 körüli szintekre a magyar forint az euróhoz képest.

Közben az ország csődkockázati mutatója is valamivel csökkent és a 630 pont körüli szintekről, ma 606 pontra ereszkedett a mutató.

Dúrván emelkedik az ország csődkockázata!

Magyarország 1 éves csődkockázati mutatója (CDS) - bloomberg.com

628 pont felett zárta a múlt hetet az ország csődkockázati mutatója (Credit Default Swap -CDS).

Ez 5 havi csúcs. A befektetők türelme és bizalma az országgal szemben folyamatosan romlik, kopik.

Jól látszik, hogy a tavaly évközepi 250-es értéktől nagyon messze járunk és az érték csak és kizárólag az IMF megállapodással és az az által megnyíló hitelkerettel együtt kerülhet lejebb. Nem vagyun sajnos messze az év eleji csúcstól: a grafikonon jól látható, hogy a kormány karácsoni időszakben tanúsított tétlenkedése ésrdemi döntéseket félretevő politikája miatt ugrott hírtelen kb a jelenlegi szintről pár nap alatt a mutató az all-time high 750-es szint közelébe, aminél akkor csak Görögország mutatója volt rosszabb.

Csődkockázat

Magyarország csődkockázati mutatója (CDS) 604 pont fölött zárt ma. Ez ugyan a január 4.-ei 720 pont körüli csúcstól még távolinak tűnik, de a tendencia nem csökkenő. Ezzel több mint egy havi csúcson áll a mutató.
Ezzel párhuzamosan romlik az EUR/HUF kereszt is, ami ma nap közben 304 felett is járt és ez 4 havi csúcs. Azonban estére valamivel 301 alatti szintekre csökkent.

Az EKB és az IMF ma figyelmeztetést küldött a magyar kormánynak: ha a jegybank törvényt a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, az a hitel tárgyalások akadálya lehet. Az elemzők több veszélyt is látnak: egyfelől az állampapír piacunk befagyhat, ha nem jön valamilyen fordulat a helyzetben. Másfelől nehezítő tényező a romló európai gazdasági helyzet és a régiós kockázatvállalási kedv csökkenése, továbbá a kormány [jelző nélküli] üzenetei, melyek látszólag egyáltalán nem a helyzet normalizálódása irányába mutatnak. 

Veszélyes azt állítania a kormányfőnek, hogy "a diplomácia "táncrendje" miatt az elutasítást úgy kell előadni, "mintha barátkozni szeretnénk"." A bemutatott hozzáállásból a Blogger rossz előjeleket olvas ki elsősorban a CDS mutató további romlása, a másodpiaci árfolyamok és az EUR/HUF árfolyamára vonatkozóan.

Görög csoda?

A keddi bejegyzésemkor még csak 20%-nyi adós állt oda az önkéntes adósság leíró programhoz. Mára ez a szám 60%-ra duzzadt. A görögöknek ma este 9 óráig kell összegyűjteni a kritikus 2/3-ados többséget az adósság csere programhoz (debt swap). Ha elég ügyesek, mégis meg lehet a szükséges számú magánbefektető! Ha összejönne legalább a 75%-os részvételi arány, akkor már az együtt cselekvési klauzulát sem kellene életbeléptetni és rendezett folyamatok mentén történne minden. A 66% és 75% közötti részvételi arány esetén, ha az együttcselekvési klauzula életbelépne, a CDS-ek is ktíválodnának, mig 75% fölött nem. (igaz, a részt nem vevőknek a kormány kénytelen lenne a teljes összeget fizetnie).

Úgy néz ki tehát, hogy a rendezetlen csődtől még annál is jobban fél mindenki, mint a kötvényeken elért részleges veszteségektől. Mivel az európai börzék indexei száguldanak és az EUR/USD kereszt is emelkedik, a piac erősen hisz benne, hogy a csoda bekövetkezik. Estére kiderül.

Görögország és a csőd

tozsdeforum.hu

Gáz van! Hogy mekkora, azt még nem tudjuk pontosan. A görög állampapírok magánbefektetőinek nagyobbik része minden esetre egyenlőre nem szeretne önként lemondani befektetett tőkéjének nagyobbik részéről és belemenni a maradék kifizetésének önkéntes átütemezésébe. Tegnapi állapot szerint a befektetőknek csak mint egy negyede érezte úgy, hogy részt szeretne "önként" venni a trojka (EU, IMF, ECB) és a görög kormány által rovásukra kimunkált adósság konszolidációban. Márpedig a trojka által jóváhagyott "nagy lóvé" csak akkor érkezik, ha a magánbefektetők is hajlandók "áldozatokat vállalni". 

Eredeti tervek szerint, ha a befektetők 90%-a igent mond a fenti tervre, akkor a végsőkig óckodó 10%-nyi befektetőket teljesen kifizetnék. Mivel a görög kormány nem nagyon bízott eredetileg sem abban, hogy a 90%-nyi "önkéntes" kötvény tulajdonos lesz a tervre, így a görög parlament korábban hozott egy törvényt miszerint, ha a magán kötvény tulajdonosok 2/3 része önként vállalja a tőkeleírást, akkor a maradék 1/3 részre rákényszeríthető a megállapodás elfogadása. A bökkenő ott van, hogy igen nagy az esélye, nem jön össze a 2/3-adnyi "önkéntes" sem. Erre nincs felkészítve a rendszer; ekkor a görög kormány nem tehet mást: bejelenti a csődöt és elkezd leülni tárgyalni a felekkel a kifizetésekről.

A rendszert korábban azon logika mentén találták ki, hogy a befektetőknek azért éri meg csatlakozni, a tőkéjük részleges leírását eredményező megállapodáshoz, mert így legalább a maradék tőkéjük megmarad, míg egy csőd eseménynél a kormány akár a teljes összeget "lenyelheti". Itt jönnek azonban közbe a sokat emlegetett CDS-ek (Credit Default Swap). Ezek lényegében olyan biztosítások, melyeket a kötvény befektetőknek csőd esetén fizet az érintett adós (jelen esetben a görög állam) helyett. Azonban az egy komoly biztosítás jogi kérdés és szakértők között is vitás terület, mikor élesedhet be a CDS és mikor nem. Azaz valójában a CDS-t kiállítóknak mikor kell csődnek tekinteni egy eseményt és mikor nem ... 

A befektetők jó része most mégis úgy gondolja, hogy a CDS piac aktíválódni fog és ők így előbb utóbb a teljes tőkéjükhöz jutnak majd.

További probléma, hogy egy ilyen aktíválódás jelentősen megterhelné azt a banki, biztosítói szektort, amely épp kikecmereg a válságból és egyenlőre nem lehet látni, egy ilyen helyzet hogy érintené a szektort ...

Na és persze felmerül az a probléma is: mi van, ha valamilyen módon megakadályozzák a CDS-ek aktíválódását, az pedig az egész CDS piac létét kérdőjelezné meg egyből ... Na és persze nagyobb eladásokat generálna a többi perem EU ország kötvényei esetében. Hiszen sok befektető csak a CDS vásárlásával együtt vállalja az ezekbe történő befektetést (pl. egy nyugdíjalap nem kockáztathatja a kis befektetők pénzét nagyobb mértékben).

A probléma tehát nagy és a piacok tegnap részben emiatt kapcsoltak pánik üzemmódba. A DAX több mint 3%-ot esett, de az amerikai indexek is rendeset zakóztak. A szakértők véleménye megoszlik a probléma mértéről. Vannak akik szerint a piacok a csődöt beárazták, hiszen több mint egy éve tart a mentés ... Sokan és sok helyen elmondták, hogy Görögország menthetetlen. Igaz a politikusok ezt a végsőkig tagadják.

Ezek után nagy csoda lesz, ha sikerül valamilyen úton a hard default-ot (rendezetlen csőd) elkerülnie az országnak.

Érdemes elolvasni Zsiday Viktor blog bejegyzéseit is a görög témában itt és itt meg itt.