Ha kilépnek ... - portfolio.hu

Sokat beszél mindenki arról a szélsőséges és újabban már a görög ellenzék számára sem preferált, de még sem teljesen lehetetlen esetről, hogy Görögország elhagyná az EUR zónát. Mit is jelentene ez? Erre ad részletes választ a portfolio.hu-n megjelent cikk. Ajánlom olvasóim figyelmébe!

Öt görög dögönyöz

A görög pártok végül nem tudtak megállapodni a kormányalakításban a pillanatnyi választási eredmények alapján. Új választás lesz június 17.-én. Addig az ügyeket egy ideiglenes kormány viszi.

Az IMF bejelentette, hogy a választásokig felfüggeszti a tevékenységét Görögországban, az ideiglenes kormánnyal pedig nem működnek együtt. Görögországnak minden esetre szüksége lesz június végéig az újabb appanázsra, amikor újabb adósság visszafizetési határidő válik esedékessé.

A krach réme azonban már most fenyeget. Csak tegnap a görög polgárok kb 0,7-1 milliárd EUR-t vettek ki a hazai bankrendszerből. Becslések szerint eddig összesen már 35 millió euró vándorolt ki a pénzintézetekből.

Ha a pénzkivét felgyorsul és tömegessé válik, az önmagában bedöntheti a gazdaságot.

Tegnap esti hír, amit ma reggel meg is erősítettek, hogy az ECB egyes görög bankoknak már nem biztosít likviditást, azt a görög központi bankra hárítja.

Ma esti hír, hogy a londoni Fitch Ratings leminősítette Görögországot. Egyben azt is közlik, hogy nem látják garantáltnak az ország EUR zóna tagságának fenntarthatóságát. A Fitch indoklásként hozzáfűzte, hogy a 173 milliárd EUR-s IMF csomagnak és főleg a hozzátartozó takarékossági (megszorítási) programnak lényegében egyáltalán nincs lakossági támogatottsága.

Ahogy a válság halad előre, a görög szavazók egyre kisebb része támogatja a trojka által kidolgozott és az akkori görög vezetéssel elfogadtatott "csomagot", mely az említett összeg részleteinek folyosítását igen szigorú gazdasági feltételekhez köti. A nemzetközi szervezetek egyenlőre tehát ragaszkodnak a szigorú gazdasági intézkedésekhez. Verbálisan pedig több vezető is kiállt a korábbi megállapodás mellett.

Közben a Sziriza (szélső bal) jelentősen megerősödhet az új választások előtt és ez jócskán átendezheti a pályát és megnövelheti a kockázatát akár egy idő előtti csődnek.

Béka létra

Görögország: folyamatosan jönnek - mennek a hírek és nagyon közeleg a március 20.-ai kötvénylejárati határidő, ahol 14,5 milliárd EUR-t kell az országnak a befektetőknek kiutalni, amire nincs fedezet a görög kincstárban. A legfrissebb információk szerint a segély ára egyfajta költési kontrol lenne. Magyarán a kölcsönadott pénz egy spéci számlára menne, amiből csak és kizárólag a lejáró adósságot lehet finanszírozni. A csomag jelenleg nagyobb is lenne, mint amire most hírtelen szüksége van a görögöknek. Németországban még mindig megy a lamellálás bizonyos politikai körökben, hogy meg kell-e menteni Görögországot, de az elemzők többsége alapvetően arra számít, hogy a márciusi lejáratot valamilyen rendezett módon kezelni fogja a nemzetközi közösség. Persze sok múlik a görög félen. Az jól látszik, hogy a görög választások előtt a pártok nem mernek/tudnak elköteleződni egyértelműen a megszorítások és szigorítások mögött.

Az európai pénzügyminiszterek hétfőn ülnek le újra tárgyalni, ahol napirendi pont lesz a tervek szerint a görög helyzet is.

Olaj: Az olaj ára tegnap jelentős emelkedésbe kezdett és ma reggel 103$ közelébe került (WTI). A Brent e közben 120$ fölötti szinteken jár! Az áremelkedés mögött Irán legújabb nukleáris bejelentései állnak. Bár elemzők nem számítanak rá, hogy az elnökválasztás évében az USA háborút kezdeményezne, de Izrael Irán viszonylatban is pattanásig tart a feszültség. Az eddigiekből kiindulva ezek a magasságokból az árfolyam jövő hétre visszatérhet a 100$ közeli szintekre. Short pozíciók nyitására alkalmas a ma reggeli helyzet, longok zárása pedig megfontolandó.

Arany, ezüst: Az arany 1734$ fölött jár most és emelkedő trendben van. Az ezüst 33,5$ környékén van.

Lesz-e görög csőd? - Zsiday Viktor elmagyarázza

Görögország olyan mennyiségű adósságot halmozott fel, hogy annak a vállaltak szerinti kifizetése lényegében lehetetlen. Ezt tudja mindenki. A görög adósság a GDP 145% körül van, ami elképesztően magas. Így a csőd de facto már egy ideje ismert kellett legyen a befektetők részére! A befektetőkkel folyó tárgyalások most épp arról folynak, hogy az állampapír tulajdonosok tényleges vesztesége mekkora legyen. A papírok hetede az ECB kezében van, de jelen állás szerint nem venne részt a magánbefektetők "önkéntesen vállalt" veszteség leírásában. Zsiday Viktor bejegyzésének második felében megvilágítja miért esélyes ilyen körülmények között Görögország tényleges csődje.

Egyre valószínűbb Görögország csődje - portfolio.hu összefoglalója

Görögországnak március 20.-án jár le mintegy 14,5 milliárd EUR-nyi államkötvénye, melyet vissza kell fizetnie, ha el akarja kerülni a csődöt. Sajnos igen sok jel arra mutat, hogy a finanszírozó szervezetek és országok - részben a magánbefektetők egy részének hajthatatlansága és a megoldásra rendelkezésre álló idő vészes fogyása okán is - kénytelenek lesznek elengedni a dél európai ország kezét. A cikk összefoglalja egy esetleges görög csőd magyar vonatkozásait is.

A helyzet és foglyai

A hét befektetői szemmel bővelkedik a politikai és gazdasági tér eseményeivel, fordulataival. Csak felsorolás szerűen a blogger szerint legfontosabb történések:

• Papandreu távozott a görög kormány éléről, miután az előző hétévén hosszas tárgyalás sorozatban sikerült megegyezni az ellenzék vezérével. Az új kormányfő az Európai Központi Bank előző alelnöke, Lucas Papademosz lett. A felálló új vezetéstől igen súlyos intézkedések meghozatalát várja az EU és a IMF.
• Miközben Görögországban legalább a politikai felállás stabilizálódni látszik, Olaszországban egyre komolyabb "helyzet" kezdett alakulni. Már a múlt hét óta folyamatosan emelkednek az olasz állampapír hozamok (azaz árfolyamuk csökken). Elemzők szerint a 10 éves olasz állampapírok 7%-os hozamszintjének elérése tulajdonképpen az a határ, amíg az országnak lehet gyakorlati esélye a hitelei visszafizetésére. E fölött lényegében ez az esély rohamosan romlik. Azaz a befektetők a hozamok emelkedésével egyre inkább szabadulni akarnak olasz államapapírjaiktól, ami az árfolyam további zuhanásához vezet. Ez a spirál indult meg még a múlt hét végén és az említett 7%-os szintet a hozam el is érte már szerdán, sőt pár óra alatt a 7,4%-os szitekig erősödött, ami hatalmas pánik szerű hangulatot okozott a világ piacain. Az olasz államadósság teljes tömege közelít a 2000 milliárd euróhoz, ami az olasz GDP kb. 120%-a.
• Kedd este az olasz kormányfő, Silvio Berlusconi helyzete teljességgel ellehetetlenült és bejelentette hamarosan lemond. Ezt követően szabadultak el az addig is gyorsan növekvő olasz államkötvény hozamok egészen az említett 7,4%-os szintekig. A piacok a bizonytalan politikai helyzetet, ilyen állapotok között, tűrik a legrosszabbul. Miután az alsóház megszavazta a költségvetési intézkedéseket, Berlusconi szombaton lemondott. Utódjáról végleges döntés még nincs, de lényegében Mario Monti, korábbi olasz EU kormánybiztost emlegeti mindenki a legesélyesebb befutóként.
• Az EU-ban zajló történések kapcsán egyre másra jelentek meg ilyesztő nyilatkozatok, jóslatok és tanulmányok. (a holland ECR Research, Exclusive Analysis, Nouriel Roubini ) Ezek mindegyike meglehetősen borúlátó az EU és fizetőeszköze jövőjét illetően. Az Exclusive Analysis londoni elemzőház pedig már pár napon belüli időtávra jósolja a bankrendszer befagyását, összeomlását. Világszerte vészforgatókönyvek készülnek és úgy hírlik, tárgyalások folynak az Únió jelenlegi formájának felbomlásával kapcsolaban is. Abban szinte mindenki egyetért, hogy változatlan formában nem mennek, mehetnek majd a dolgok tovább.
• Egyre több közgazdász lát egyetlen kiutat a folytogató adósság problémából és emlegetik mint lényegében utolsó mentsvárat: az ECB jelentse be a korlátlan kötvény vásárlást. Ez nem más mint az adósság kinyomtatása, a nagy bankó prések elindítása. Ez természetesen azt jelentené, hogy az EUR jelnelgi értékeltsége elméletileg (és valószínüleg gyakorlatilag is) romlana a vezető valutákhoz képest. Az adósságot elinflálhatják, szétteríthetik minden EUR bankjegy tulajdonos között. Az ECB azonban egyenlőre ettől nagyon vonakodik, bár végül nem lesz más lehetősége. A jelenség nem lenne egyedi: az Egyesült Államokban két ciklusnyi monetáris lazításon (ez az elnevezés is lényegében a fent leírtakat fedi) már túl van és a piac egyre közelebb érez egy harmadik lazítást. A Bank of England és Svájc jegybankja is lenyelte már ezt a keserű pirulát. Szükséges mennyiségben higítják új pénzzel a nemzeti valutájukat.
• Az USA gazdaságából viszont egyre másra jönnek jó vállalati és makró adatok: a Michigani Egyetem fogyasztói indexe kéthavi csúcsra ugrott. Az indexének értéke 60,9 pontról 64,2 pontra nőtt, pedig a piac csak 61,3 pontot várt. A kedvező európai események mellett ez az adat segítette az amerikai indexeket jelentős szárnyaláshoz pénteken.

A hét margójára

Nem volt egyszerű ez a hét sem, amelynek piaci eseményeit jó részt a görög szappanopera rezzenései és földrengései mozgatták. Az előző héten még a német és francia vezetőkkel megállapodó görög kormányfő hazatérve újra szembesült a kormány előtt álló súlyos megszorítások támogatásának hiányával. Lényegében komplett szembeszélben kellene megvalósítania a jó hátszélben sem egyszerű feladatokat. Papandreu egy népszavazással szerette volna feloldani a lehetetlen helyzetet és ezzel látszólag egy "mindent vagy semmit" játszmába kezdett. Ha ugyanis elbukik a népszavazás - amire komoly esély van, tekintve a megszorítások nagy fokú elutasítása miatt -, az egyfelől azonnali görög csődöt jelentene, másfelől dominó hatást kelthet az EU más adósság problémákkal kűzdő perem gazdaságaira nézve is. Jól mutja a helyzet "összevisszaságát", hogy a hír vasárnapi kitudódását követően a hír cáfolata, majd megerősítése is megjelent, fokozva a piaci bizonytalanságot. Hétfőn a piacok gyors és jelentős eséssel reagáltak. Sárközy és Merkel a G20-ak nízzai találkozója előtti napon, kedden találkozott újra Papandreuval, ahol éjszakába nyúló tárgyalást követően eldőlt a görögök csak arról szavazhatnak, akarnak-e EUR-t vagy sem. (A referendum kérdésének ilyen véglegesítésében szerepe lehetett, hogy egy korábbi felmérés szerint a görögök kb 70%-a nem szeretne a közös fizetőeszköztől megválni.) A német bankok mindenesetre felfüggesztették a korábban kialkudott adósság leírást, az IMF pedig az aktuális 8milliárd EUR átutalását függesztette fel a népszavazásig. A hét elejét tehát főleg a referendum környéki hírek foglalták el a sajtó vezető hírhasábjait. A tragikomédia azonban itt nem ért véget. Papandreu hazatérve szembesült egy kerekedő athéni kormányválsággal és - talán részben a hatalmas világ méretű nyomás hatására is - a referendumot végül lemondták. Pénteken szűk többséggel a parlament még megszavazta a bizalmat Papandreunak, de lényegében pár órával ezt követően már felajánlotta a lemondását, hogy a legnagyobb ellenzési párttal közösen tudjanak a szocialisták nagykoalíciós "egység" kormányt alakítani. Lemondásról kiderült, hogy ez arra az esetre vonatkozna csak, ha az ellenzék lemondana az előrehozott választásokról, erre viszont a lemondásig nem hajlandó a görög ellenzék. A hétvége a háttér egyeztetésekkel folyt. Az ellenzék előrehozott választásokat akar, ami viszont biztos csődbe vinné az országot.

A héten lezajlott görög dráma a befektetőknek és az EU meghatározó vezetőinek is világossá tették, hogy a görög csőd lényegében bekövetkezett, csak idő kérédése mikor és milyen formában válik "hivatalossá"  és hogy a görögök "éretlenek" a helyzet kezelésére és a felelős gondolkodásra. (Emlékezetes, hogy Portugáliában a kormányzó és ellenzéki pártok igen gyorsan megállapodtak a megszorításokról és különösebb vita e tekintetben nincs egyik oldalon sem.) Német sajtó felmérések szerint a németek kb 2/3-a már nem szeretné megmenteni a görögöket és egyértelműen szeretné kívül látni őket az EU-ból. Végül vasárnap este Papandreu és Samarasz megállapodott, a miniszterelnök lemondott. Utódjáról még folynak a tárgyalások.

A fenti felismeréssel együtt a piac már Olaszországot szólította a ringbe. A héten a 10 éves olasz államkötvények hozama pénteken hirtelen megugrott (6,35%-ra, ami túl veszélyes hozamszintekhez ért nagyon közel), miután a német kancellár a G20-ról hazatérve úgy nyilatkozott, hogy a japánok és a kínaiak nem olyan mértékben szeretnének beszállni az EFSF-be, mint amiről előzetes nem hivatalos információk szóltak, amivel az alap "tűzerejének" fokozása vált kérdőjelessé. Rómában is lényegében áll a kormányválság. Az EU és az IMF fogja ellenőrizni a reformokat.

Csütörtökön az ECB - új vezetőjével az élen - 25 bázispontos (1,25%-ra) kamatvágást hajtott végre. Mario Draghi a döntést követő sajtótájékoztatón jelezte, hogy a lépést a gyenge növekedési kilátások indokolták.

A görög és olasz fejlemények kapcsán egyre komolyabban kezdik elemzők elővenni az Únió esetleges szétesésének különböző forgatókönyveit. Neves londoni elemzőház szerint a valuta únió jelenlegi formájában történő egybentartása közel 10 éves megszorításokkal és gazdasági fékeződéssel együttjáró vergődéssel lehet kikezelni. Ez olyan súlyos teher lehet az övezet központi országaira nézve, hogy gyorsan előkerülhet a helyezet gazdasági és politikai fenntarthatatlansága.

Mindezek nem jó hírek és semmi jót nem vetítenek elő a térség egy olyan kicsi, sérülékeny és kritikus állapotban lévő gazdaságára nézve, amilyen a magyar is. Isten óvjon minket!

Görögdinnye

Merkel és Papandreu - welt.de

A görögök ma is a hírügynökségi jelentések középpontjában voltak. Papanderu egyfelől már nem szeretne referendumot a görög gazdasági csomagról vagy az euro megtartásáról. A 180 fokos irányváltás oka - álítólag -, hogy az egész népszavazás kérédéskörrel csak saját parlamenti ellenzékét szerette volna hitvallásra kényszeríteni. Felröppent hírek aztán arról is szóltak, hogy a miniszterelnök lemond, de ezt hamarosan cáfolták. Mindenképp megvárja a holnapi bizalmatlansági szavazást, amit a hét elején kezdeményezett maga ellen. Úgy tudjuk, hogy már a kormánypártokhoz tartozó képviselők között sincs egység Papandreu támogatását illetően, így  aztán nagyon is valószínű, hogy a parlamenti szavazás kiszavazássá alakul és a Papandreu kormány lemondani kényszerül. Egyes hírek szerint máris megindultak tárgyalások egy átmeneti kormány felállításával kapcsolatban, amelynek a feladata lenne az IMF (és a többi hitelező) által kért további megszorítások és szerkezeti reformok véghezitele. A ma folytatódó G-20 csúcson a fejleményeket kiemelten figyelik.

A rengeteg találgatás és piaci félelem némi oldására ma a brüsszeli adminisztráció egyes vezetői egyértelműen kiálltak az EU és az EURO övezet megmaradása mellett, melyből a görögök kiléptetése sincs napirenden. (Ennek némileg ellentmond, hogy szintén mai hírforrások szerint, az EU illetékesei forgatókönyveket kezdtek el gyártani egy esetleges görög államcsődre és egy azt követő valuta és politikai únióból történő kilépésre.)

A nap másik bomba híre, hogy az ECB abszolúte váratlanul 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre. A sajtó tájékoztatón elhangzottak szerint a tanács döntése egyhangú volt. Ez azért érdekes, mert az elemzők többsége idénre más nem várt az ECB-től kamat változtatást, akik vártak azok is inkább decemberre. A jegybank tájékoztatója alapján a gazdasági állapota tette indokoltá ezt a lépést.

A ma kiadott három amerikai makroadat, bár vegyes képet mutatott, de mégis inkább pozitív hatással volt a piacra.

A fenti egyveleg a tőzsdei rakétákat rendesen begyújtotta:
tőzsde         index   változás  vált. % 

FTSE 100    5,546    +62     +1.12%

CAC 40       3,195    +85     +2.73%

DAX            6,133  +168     +2.81%

Dow           12,044  +208     +1.76%

Nasdaq         2,698   +58      +2.20%

S&P 500      1,261    +23      +1.88%


A hét második felére a rossz hangulatnak látszólag nyoma sem maradt.
Nagy emelkedésben voltak ma a meghatározó árupiaci termékek is.

Gold            1,766    +36       +2.07%

Oil (WTI)     94.29   +1.78    +1.92%
Brent           110.69  +1.35     +1.24%
Silver            34,50   +0.555  +1,64%
Copper         3.59    +0.0075 +0.21%

A hazai fizető eszköz erősödni tudott némileg és 303 HUF környékén mozgott az EUR ma a nap nagy részében. A dollár pedig 219,5 HUF környékére erősődött vissza az előző napok jócskán 220 feletti szintjeiről.

A folytatást nagyban befolyásolhatják a holnapi athéni bizalmatlansági szavazás eredményével kapcsolatos hírek és persze a problémakör más fejleményei is.

Ez történt ma

Az európai vezetők ma hajnalban sikeresen megegyeztek a világ legnagyobb bankjainak képviseletét végző IIF-fel, hogy elengedik "önként" a görög állammal szembeni adósságainak 50%-át, mintegy 100 milliárd euro értékben. Az IIF tárgyalóin keresztül a politikusok a bankoknak lényegében nem hagytak más lehetőséget. Elemzők szerint az összeg hatalmas, de közel sem akkora, mint amit egy esetleges EUR összeomlás közeli helyzet okozna részükre. A találkozón több megállapodás is született, melyeket ez a cikk foglal össze.

A politikusok hajnali megállapodása semmiképp sem teljeskörű, de tűzoltásnak szükség volt rá. Elemzők szerint fontos, hogy az EU gazdasági rendszerét átalakító folyamat ne álljon le, a szükséges további intézkedésekről a politikai tárgyalások folytatódjanak. (pl. olasz megszorító intézkedések, összehangolt fiskális politika)

A befektetők világszerte kitörő örömmel fogadták a hajnali híreket és már az ázsiai tőzsdék jelentős plusszokba fordultak. Az európai tőzsdék folytatták a kiemelkedően jó hangulatot és hatalmas emelkedéssel zárták a napot. Az amerikai vezető tőzsdei indexek lényegében folytatták az emelkedést. Alább látható a legfontosabb indexek mai teljesítménye.

tőzsde               index     változás  vált. %

Nikkei 225         8,927     +178    +2.04%

Hang Seng        19,689    +622     +3.26%

Shanghai             2,551        +8     +0.33%

S&P ASX          4,404    +103     +2.40%

FTSE 100          5,714    +161     +2.89%

CAC 40             3,369    +199     +6.28%

DAX                  6,338    +322     +5.35%

IBEX 35 IDX     9,271    +438     +4.96%

Dow                 12,281    +412     +3.48%

Nasdaq               2,752    +102     +3.84%

S&P 500            1,292      +50      +4.03%

Jól látható az adatokból, hogy a francia és német papírokról hihetetlen nyomás szabadult fel!

Az árupiacok mai mozgását is megszabták a hajnali események. A hatalmas optimizmus az olaj árát 90 dollár környékéről 94 dollár fölé hajtotta. Az optimizmushoz a fentieken túl hozzájárult még egy vártnak megfelelő amerikai GDP növekedési adat is. Az arany ára a reggeli 1723,5$-ról 1751$ fölé is került. Az ezüst szintén óriási rally-n van túl ma. A reggeli 33,60$ környéki szintekről estére 35,2$ környére erősödött az árfolyam. A réz szintén nagyot ugrott. Amennyiben a befektetői optimizmus kitart, a következő napokban a fémek árfolyamának emelkedő trendje holnap is maradhat.

Az EUR/USD árfolyam kereszt szintén visszatért a nyár közepi szintekre és 1,4246 szinten ütött napi csúcsot. Nagy kéréds, hogy ezek a szintek mennyire tarthatók a következő kereskedési napokon. A blogger véleménye szerint az EU gazdaságának lassulása, recesszióba fordulása ezeknél alacsonyabb keresztárfolyamot valószínüsít fundamentális alapon.

Economist Intelligence Unit szerint 40% az esélye az Euro zóna felbomlásának

A londoni Economist Intelligence Unit szerint, amely a világ egyik legnagyobb, befektetési bankoktól független gazdaság elemzője, 40% az esélye az Euro zóna felbomlásának. Az index.hu által megjelentetett cikk felsorakozik Szalay-Berzeviczy Attila minap megjelent és nagy viszhangot keltő cikke mellé.