A befektetési alapok hazai aranykora

A jegybanki alapkamat szintjének csökkenésével a megtakarító polgárok egyre nagyobb része keres a pénzének az akciós kamatú betétek helyett (vagy mellett) megfelelő befektetési alapot.
Szerencsére mára a hazai alapok száma 440 fölött van és a teljes kezelt vagyon túllépett a 3700 milliárd forinton. Az alapok kezelőit összefogó BAMOSZ (Befektetési alapok Mo.-i Szövetsége) által kiadott negyedéves kiadvány tartalmazza a legfontosabb adatokat.
Az alapok egyik legfontosabb jellemzője a befektetési politikájuk: ez többek között lefekteti, hogy milyen eszközökbe fektethet az alap.
Az alapok vagyonát az alaphoz tartozó befektetési jegyek testesítik meg.
A befektetési jegyek értékesítésével és a befektetések hozamával megteremtett vagyontömeget az alapkezelő a befektetők megbízása alapján, azok érdekében kezeli. Tevékenységük során az alapkezelők első körben az általuk meghirdetett befektetési elveknek megfelelő alapot alakítják ki. Ezt követően az alapok a portfóliójukban lévő egyes eszközelemeket a saját döntésük alapján, a meghirdetett elvek szerint adják-veszik.
A tőkegarantált alapok (valamilyen feltétel rendszer mellett) az alapba bevitt tőkénket garantálják.
A tőke és hozam garantált alapok a tőkénk mellett pedig még bizonyos hozam szintet is garantálnak.

Népszerűbb típusai:
- pénzpiaci alapok (a vagyonukat általában betétekben és rövid lejáratú állampapírban tartják; általában tőkegarantáltak és nyilt végüek; lehetnek bármilyen valutában denomináltak; a legkevésbé kockázatosnak számítanak)
- ingatlan alapok (a vagyon nagy részét ingatlanokban tartják; persze a likviditás miatt a vagyon egy kisebb részét különféle pénzpiaci vagy egyéb instrumentumokban is tarthatják; a vagyon gyarapodását általában az ingatlanok bérleti díjai, azok további befektetése, és az ingatlan vagyon értéknövekedése adhatja; általában nem tartoznak a kockázatosabbak közé)
- állampapír alapok (a vagyon nagy részét vagy egészét hosszabb vagy rövidebb lejáratú hazai, külföldi vagy vegyes állampapírokban, kincstárjegyekben tartja; általában nem kockázatosak)
- kötvény alapok (hazai és/vagy külföldi vállalatok kötvényeibe fektetnek; közepesen vagy kevéssé kockázatosak)
 - vegyes alapok (kötvények és állampapírok mellett már részvényeket is vesz; ezek kockázata, de hozam ígérete is nagyobb a sima kötvény vagy állampapírba fektető alapoknál)
- részvény alapok (a vagyont részben vagy egészben tőzsdei részvényekben tartják; egyes alapok csak hazai, mások csak külföldi, megint mások vegyes papírokat tartanak; léteznek alapok, melyek egy-egy gazdasági szektor vagy egy-egy földrajzi terület, egy-egy ország, régió, ország, vagy egy-egy indexben szereplő vállalati papírokat szerepeltetnek csak portfóliójukban; lehetnek nyilt vagy zárt végűek; a nem tőkegarantált, nyilt végű részvény alapok mindig a kockázatosabbak közé tartoznak)
 - származtatott alapok (származtatott ügyletekbe - például határidős, opciós ügyletek - fektető alapok, amelyek soha nem tartoznak a garantált alapok közé; ezek szinte mindig a legkockázatosabbak, ám a legnagyobb hozammal is kecsegtetnek, adott piaci körülmények között)
Részletesebben a típusokról itt.
Egy-egy nagyobb portfólióban akár az összes típus szerepelhet, de általános szabály itt is, hogy portfóliónk mindenképp tartalmazzon kis kockázatú, stabil elemeket és - kockázat viselő képességünk és hajlandóságunk függvényében - kockázatosabbakat.

Az OTP befektetési alapjai kockázatuk és várható hozamuk szerint