Ciprus

Egy ügyfél a kiürült bankautómata miatt
reklamál a Laiki Bank egyik fiókjánál
az alkamazottaknak -
Simon Dawson, bloomberg.com

Vasárnap éjszaka, hétfő hajnalban az EUR övezeti pénzügyminiszterek jóváhagyták a Trojka által támogatott ciprusi kormány javaslatot. Ezzel elhárult a veszély egy masszív bankcsőd kitörésével kapcsolatban.

Mint emlékezetes a ciprusi bankrendszer megmentésére megajánlott 10 milliárd EUR feltételének március 15.-én az EU-ECB-IMF trio egy egészen szoktalan és a legtöbb közgazdász szerint nem ellően átgondolt javaslatot tette: a ciprusi bankbetéteket 6,8% (100e EUR alatt) és 9,9% (100e EUR felett) egyszeri speciális illeték terhelje, amiből az ország 5,8 milliárd EUR önrészt tud előteremteni a bankok feltőkésítéséhez. A támogatásnak ezen felül része lett volna egy európai szintű kamatadó és a ciprusi cégeket terhelő társasági adó is.

A fenti feltétel azonban nem csak Cipruson, de a világ többi részén is "kiverte a biztosítékot" és utóbb a Trojkát is meghátrálásra kényszerítette. A betétek lefoglalása és egyáltalán a betétek biztonságának sérülése bármilyen okból a fejlett világ bankrendszerében mindeddig tabunak számított. A közgazdászok zöme ma is úgy vélekedik, hogy a befektetők betétek iránti biztonságával kapcsolatos bizonytalansága akár jelentősen is csökkentheti a betétekben tartott pénzek nagyságát, szélsőséges esetben, akár bankrohamokat is okozva. Ez a bank rendszer alapjait áshatja alá.

Az EU kommunikációja sem teljesen egyértelmű a témában. A hivatalos kommunikáció szerint a betétek ilyen jellegű megadóztatása, elvétele egyszeri és Ciprus specifikus volt. Az EU más országaiban ez elképzelhetetlen.

Ugyanakkor az EUR csoport elnöke, Jeroen Dijsselbloem, szerint minta lehet a ciprusi megoldás más, hasonló módon bajbakerült országok helyzetének megoldására. Utóbb szóvivője ugyan finomította ezt a kijelentést, de jól mutatja az EU és a gazdagabb központi országok irányváltását a témában.

A jelenleg jóváhagyott forgatókönyv szerint a ciprusi bankok csütörtökig zárva maradnak. Ez idő alatt a két legnagyobb kereskedelmi bankot, melyben a külföldi betétesek pénzének zöme "parkok" összevonják. A 100 000 EUR alatti betétekhez nem nyúlnak. Azok egy az egyben átkerülnek a megmaradó Bank of Ciprus-ba, hisz az EU betétgaranciája védi őket. A 100 000 EUR fölötti betéteket ebből a két bankból viszont a szükséges mértékben a bankok feltőkésítésére fordítják majd és ez idő alatt zárolják őket. A feltőkésítésbe a fedezetlen banki kötvényeket szintén bevonják. A sziget legnagyobb bankja a Bank of Ciprus tehát megmarad, míg a második legnagyobb Laiki bank megszűnik. Sok száz ember kerül az utcára.

A kis bankokban tartott betéteket a művelet - a jelen állás szerint - nem érinti. Illetékesek  bejelentették, hogy gondolkodnak bizonyos tőke kiviteli korlátozások bevezetésén.

Blogger sommázata:

• A betétek szentsége elszállt. Különösen igaz ez a bajban lévő országokban tartottakra. A ciprusi történések jól megmutatjájk, hogy a befektetőknek a nagyobb, szabad készpénzeiket egyre kevésbé érdemes perem országok bankjaiban tartani. Azokat amennyire lehet a még mindig jó adósnak számító és bajban nem lévő központi országok bankjai felé érdemes elvinni. A maradó pénzekre a befektetők pedig nagyobb kamatokat várnak majd el, ellensúlyozandó a megemelkedett kockázati szintet. Ha ezt nem kapják meg, könnyen állhatnak odébb.
• Ciprus speciális, "adóparadicsom" helyzete az EU-n belül ezzel megszűnt. Egyfelől az EU átlagra emelkedő társasági adó, másfelől a kamat adó, harmadrészt az elpárolgott bizalom miatt. Ami nagy probléma lesz a szigtetállam gazdaságára nézve, mivel a ciprusiak, a túrisztika mellett, leginkább az adóparadicsomhoz kapcsolódó szolgáltatások hasznából éltek eddig. Az országnak most újra fel kell találnia magát és lehetőség szerint minél inkább rá kell vennie majd az országban lévő tőkét a maradásra. Mindez nem lesz egyszerű Ciprusnak és intő jel mindenkinek. Jó jel, hogy a sziget körüli tenger hatalmas gázmezőket rejt maga alatt.
• A központi országok és főleg Németország hozzáállásában bekövetkezett változás igen fontos eleme a tanulságoknak. Míg Görögország esetében elsősorban a görög államkötvények tudlajdonosai jártak pórul (lévén ott az állam maga volt fizetésképtelen helyzetben), addig a tőkehiánnyal kűzdő ciprusi nagy bankok esetében a bank tulajdonosai mellett a betéteseknek kell alapvetően helytállni és kisegíteni az intézményeket (lévén ők az alapvető érdekeltek, a kockázatokat ők vállalták és a hasznot is ők húzzák). Az EU és a központi országok minden esetben jelentős helyi hozzájárulás és az irányelveikhez visszatérést követelnek.
• A Blogger problémásnak érzi még a csomag megszületésének egészét, mely összességében nem professzionális intézmények professzionális működését mutatták be tájékoztatási prontatlanságokkal, nem kellően átgondolt, ötletszerű megoldások sajtóelé tárásával, hatástanulmányok, vagy gyors elemzések nélküli döntések. Mindezt a 8 napja zárva tartó bankrendszer (egy olyan országban, mely nagy %-ban a bani szolgáltatásokból él) is csak megerősíti. A megállapodásban, az ötletekben nem körvonalazódott Ciprus jövője sem.
• A történések érdekes része volt az "orosz szál". Michael Sarris ciprusi pénzügyminiszter a válsá kitörését követően elutazott Moszkvába és ott igyekezett újabb csomagot kérni, szerezni az orosz kormánytól. Az oroszok azonban "ingyen" nem mentették volna meg a kis országot, még úgy sem, hogy jelentős orosz vagyonok vannak az érintett ciprusi bankokban. Oroszország földgáz kitermelés jogaiért cserébe adott volna mentőcsomagot. A tárgyalások azonban nem vezettek végül sehova. A ciprusi kormány a földgázkitermelési jogokat ennyire "akciósan" nem akarta elkótyavetyélni. Oroszország részéről "baráti segítség" tehát nincs, van viszont üzlet, ha tudsz eladni nekik valamit, ami nekik kell és annyiért amennyit hajlandóak adni érte. Másra nem számíthat tőlük egyéb bajbakerült ország sem.