A válság után minden nagy gazdaság illetve gazdasági övezet igyekszik
felpörgetni magát. Ehhez fontos a - többi fő devizához képest -
alacsonyan lévő saját deviza árfolyam, kellően nagy mennyiségű pénz a
gazdaságban és egy érzékelhető mértékű infláció.
Az amerikai és
britt jegyban effektív pénznyomtatása óriási plusz likviditást zúdít,
zúdított a gazdaságukra, aminek egy része folyamatosan kikerül a saját
gazdaságba (pl olcsó hitelek révén), és ami beruházásokra ösztönzi a
vállalkozásokat, amik aztán javítják az összes gazdasági mutatót. Nő a
GDP, csökken a munkanélküliség, nő a megrendelések állománya és a
különböző bizalmi indexek is optimista képet mutatnak.
A válságban
megedződött lakosság és (kis-, közepes-) vállalatok azonban nem
feltétlenül és nem minden szektorban kezdenek el azonnal fogyasztani.
Sok országban a megtakarítások nőnek. Sok vállalat is "megtanulta a
leckét" és óvatos a beruházásait illetően. Mások az olcsó hitelekből a
korábbi drága hitelüket refinanszírozzák inkább és nem növelik
adósságukat.
Európában sok helyen alakult ki nagyon alacsony
inflációs helyzet. Ez a lakosságnak rövidtávon jó (nem romlik a pénzük értéke), de a
gazdaságnak nem, hisz az alacsony vagy főleg a negatív infláció
kifejezetten kedvez a fogyasztás és a beruházások csökkentésének,
elhalasztásának (hiszen később csak olcsóbb lesz vagy legalábbis nem
lesz sokkal drágább). Ez végsősoron a GDP csökkenéséhez, a munkahelyek
számának stagnálásához vagy csökkenéséhez vezet. Ennek hatására csökken az államok
adó bevétele, ami miatt azok kénytelenek adót emelni vagy/és kénytelenek újabb hiteleket felvenni vagy/és csökkentik a kiadásaikat (és ez gyakran a szociális
kiadások lefaragásával oldható csak meg vagy ez is része a "csomagnak"). Mindezek pedig tovább csökkentik a lakosság zsebében lévő pénzt és így a fogyasztást. A kör bezárult.
Május 10.-én az ECB vezetője, Mario Draghi egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre arról beszélt, hogy a Bank kormányzó tanácsának következő ülésén dönthetnek konkrét monetáris lazításról. A piac a szövegkörnyezet egyértelműen arra utalt, hogy az ECB végre elszánta magát érdemi lépésekre és tegyen valamit a túl erős euró ellen (ami egyértelműen rontja az európai gazdaság versenyképességét).
A bejelentés hatására az EUR/USD árfolyama a rendkívül magas 1,392 feletti szintekről nagyon gyorsan 1,369-ig esett. Azóta ez picit felfelé korrigált és jelenleg 1,371 felett tartózkodik az árfolyam szint.
Az alacsonyabb EUR árfolyam vonzóbbá teheti az európai termékeket növelve a rendeléseket és növelve ezzel az össz európai GDP-t. A likviditás növekedése pedig a kereskedelmi bankokon keresztül tudja olcsóbb hitelekkel elláthatni a gazdaság szereplőit, ami szintén jó.
A fő kérdés most, hogy a "lazítás" milyen formáját választják, mi lesz a mértéke és üteme? (Már feltéve, hogy tényleg lépnek valamit és nem megint csak egy verbális intervencióról van szó. Utóbbi esetben ugyanis nagyon erodálódhat Draghi hitelessége több elemző szerint.)
A likviditás fokozására több lehetőségük is van. Ezek közül csak néhány a post végére:
- Negatív kamat: az EUR kamatszint, ami jelenleg 0,25%-on van, további csökkentése effektív nullára vagy - ami még dúrvább - negatív értékűre. Az ECB többször jelezte, hogy kész negatív kamatot is bevetni szükség esetén (tehát, amikor levonás történik az elhelyezett pénzekből, mint egy megőrzési díjként).
- Újabb LTRO program (long-term refinancing operations).
- Valamilyen kötvény csere program; pl hosszú kötvényeket cserélnek le rövidekre.
- Effektív kötvényvásárlás. Itt korábban a németeknek fontos volt, hogy ne "új", "teremtett" pénzből menjenek az ilyen vásárlások, hanem az ECB könyveiben jelenleg is ott lévő pénzekből.
- És persze elképzelhető valamilyen teljesen unortodox, eddig még nem látott megoldás is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.