A vörös vonal

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanyahu az ENSZ-ben
elmondott beszéde közben szeptember 27.-én New York-ban -
abcnews.go.com

Az iráni atom program problémának sok vonatkozása van és így komoly hatása lehet a piaci folyamatokra is, így a politikusok, politikai elemzők, katonák és diplomaták mellett a befektetői társadalom is nagyon figyeli az eseményeket. Netanyahu izraeli miniszterlnök szeptember 27.-ei ENSZ-ben elmondott beszéde több szempontból is fontos. 

Az eddigi folyamatok (diplomáciai figyelmeztetések, olaj embargó, katonai csapás lehetőségére történő figyelmeztetések, informatikai támadások, irán külföldi pénzeinek zárolása, az öböl térségében felvonuló jelentősebb nemzetközi hadiflotta) nem vezettek el az iráni program megállásához, így egyre fenyegetőbbé válik a bomba elkészültének esélye és a térség további destabilizációja. Izrael tárgyalásokat folytatott legfontosabb katonai szövetségesével az Egyesült Államokkal, megszólítva Obama elnököt, hogy adjon egyértelmű határt, meddig mehet el Irán és mikortól lépi át azt a vonalat, ami után katonai csapással kell számolnia. A választási kampányban élő Obama adminisztrációnak azonban más sem hiányzik most épp, mint beszállni "nehézfiúként" Izrael mögé az adok-kapokba.

Az amerikai elnök előző kampányának fontos eleme volt a Bush adminisztráció által megkezdett harci műveletek leállítása és csapatkivonások elsősorban Afganisztánból, de Irakból is. Az amerikai társadalom ezen háborúkból keveset profitált, de relatíve sok áldozatot követelt. Így az átlag amerikai jelenleg háború ellenes. Ilyen helyzetben mindegyik jelölt igyekszik magától a lehető legtávolabb tartani a fenyegető iráni problémát. A korábbi Obama - Netanyahu találkozó nem hozta Izrael számára azt, amit az izraeli polgárok vártak: a "nagyfiú" legyen egyértelmű és mondja ki, mikortól lehet számítani pofozásra és mennyi tere maradt a feleknek tárgyalásos úton elintézni ezt az ügyet. A piros vonal meghúzása az izraeli miniszterelnökre maradt.

Fontos momentum, hogy Netanyahu egyértelműsítette, az idei évben az iráni atom program még nem jut az izrael számára különösen kritikus szakaszba. Ezt jövő tavaszra, kora nyárra időzítette a kormányfő. Tehát elvben idén még nem szükségszerű a katonai erő alkalmazása.

Az elnökválasztást követően az új (vagy a régi) elnöknek bizonyosan kezdenie kell valamit a helyzettel, amit nehezít, hogy a térségben az "Arab Tavasz" némileg átrendezte a helyzetet. (Szíriában véres polgárháború folyik. Líbiában csak pár napja ölték meg az amerikai nagykövetet és égették le a követség épületét. Egyiptom épp kezdi lazítani kapcsolatait az USA-val. Az arab térség számos országában erősödtek meg a különböző helyi civil és vallási és nyugat ellenes mozgalmak. A helyi arab vezetők pedig sokkal óvatosabban állnak a nyugati hatalmak mellé, mint eddig.)

A biztonságpolitikai szakértők szkeptikusan atekintetben, hogy Irán (már csak presztizs okok miatt is) megállítaná nukleális programját diplomáciai ráhatásra. Nagyon fontos lehet, hogy Oroszország és Kína hol húzza meg a maga piros vonalát az iráni probléma tekintetében és a Biztonsági Tanácsban változik-e majd idővel a véleményük.

Piaci szempontból természetesen az olaj és a nemesfémek ára reagálhat leggyorsabban a háborús veszélyre, de természetesen az ipari fémek, és a hagyományosan a seregnek szállító amerikai cégek részvényeinek ára is ugorhat. Azon cégek papírjai, amelyek kitermelése a térségben zajlik és a kitermelt olaj elszállítása, piacradobása veszélybekerülhet, eshetnek. Természetesen ha a térség nagyobb mértékben destabilizálódna, az szélesebb körben is hatással lehet más piaci termékekre és a nagy devizák kereszt árfolyamaira is.